A videojáték-ipar töretlen fejlődésével egyre többen álmodoznak arról, hogy saját játékot készítsenek. De hogyan válhat valaki játékfejlesztővé? Sokan csak a csillogó grafikát látják egy videojáték mögött, de vajon mi rejlik a kulisszák mögött? Mit jelent indie fejlesztőnek lenni? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Fischer Alexszel, a Prooktatás oktatójával, aki maga is aktívan dolgozik egy saját fejlesztésen. Alex azok mellett, hogy programozni tanít, minden szabadidejét egy monumentális sci-fi eposz építésére fordítja.

Mikor kezdtél el programozni?

– 2008-ban kezdtem el komolyabban foglalkozni a programozással. Ez még bőven a régi idők voltak – PHP-val indultam, webes környezetben, ami akkoriban egy teljesen természetes belépő volt.

Klasszikus kezdés. Innen hogyan léptél tovább?

– 2009–2010 környékén bekerültem a game hosting világába. Játékszerverekkel foglalkoztam: konfigurálás, adatbázis-kezelés, hibajavítások.

Akkoriban még nem volt ennyire streaming-központú a gaming világ. Milyen játékok mentek?

-Igen, ez még a Twitch előtti korszak volt. Inkább a klasszikus multiplayer szerverek domináltak: Counter-Strike, World of Warcraft, San Andreas – ezek nagyon mentek Magyarországon is.

Te magad is játszottál, vagy inkább csak a technikai oldal érdekelt?

– Persze, játszottam is. Olyannyira, hogy versenyen is részt vettem: Egerben például második helyezést értünk el egy LAN-partyn a LAN Eger csapattal még 2008 környékén, azt hiszem ez volt a nevünk. Akkoriban sok ilyen esemény volt, és ezek elég meghatározó élmények voltak.

Később rendszerinformatikus szakon tanultam, ahol már C-t és Borland C-t is használtunk. Ott kezdett igazán megtetszeni a komolyabb, típusos programozás világa. Viszont az élet egy időre kicsit elsodort ettől az iránytól.

Hogyan indult maga a fejlesztés?

– Az első év gyakorlatilag tanulással telt: Unreal Engine-t kezdtem használni, és újra elővettem a C++-t is. Szerencsére a C++ és a C# közel áll egymáshoz, így nem volt teljesen idegen a váltás, de azért így is komoly tanulási folyamat volt.

Beszéljünk a projektedről. Miről szól pontosan, és mi inspirált?

– Ez egy third-person nézetű action-shooter adventure játék, ami a 2040-es években játszódik. A kiindulópont sajnos elég aktuális, hiszen a Föld a klímaváltozás miatt lassan lakhatatlanná válik, szélsőséges homokviharok és élhetetlen környezet jellemzi. A játékos egy hivatásos katonát irányít, akit egy nagyvállalat bíz meg azzal, hogy keressen egy új, a Föld fénykorára emlékeztető bolygót. Stílusában és harcrendszerében a Mass Effect-et idézi, de az atmoszférája néhol nyomottabb, túlélősebb, kicsit a Days Gone világára emlékeztet, ahol a technológiai fejlettség és az emberi dráma találkozik.

Egy ekkora volumenű játék általában munkatársak százait igényli. Te hogyan bírod a tempót nappali munka és az oktatás mellett?

– Ez egy igazi bakancslistás projekt, egyfajta önkifejezés. Ahogy a költőnek a vers, nekem ez a játék a hobbim és a munkám egyben. 2022 végén kezdtem el komolyabban foglalkozni vele, és a tervek szerint a teljes verzió 2027 végén, 2028 elején láthat napvilágot. Való igaz, a munka 95%-át egyedül végzem: én felelek a pályadesignért, a kódolásért és a történetért is. Rengeteg logisztikát és fegyelmet igényel.

Beszéljünk a szakmáról. Sokan kérdezik tőlünk, milyen ismeretek kellenek egy játékprogram készítés elsajátításához. Te mit látsz elengedhetetlennek?

–Ez egy összetett folyamat, több pilléren nyugszik. Aki ebbe belefog, annak az alábbiakat mindenképp fel kell építenie:

1. Programozási nyelvek (C# és C++). Én Unreal Engine 5-öt használok, ami C++ alapú. Ez a nyelv adja a legnagyobb teljesítményt, de nehéz és típus-specifikus. Viszont fontos tudni, hogy a C# (amit a Prooktatásnál is tanítok) a tökéletes belépő. Aki érti a C# logikáját, az objektumorientált szemléletet és a változók kezelését, annak a C++ már csak egyetlen lépcsőfok.
2. Adatbázis-kezelés (SQL). Sokan meglepődnek, de a játékfejlesztéshez elengedhetetlen az SQL. A mentések, a karakterek statisztikái, a globális adatok kezelése mind adatbázis-alapú. Én már 2010-ben, játékszerverek konfigolásakor megtanultam a select, insert, delete alapokat – ezek nélkül ma sem tudnék boldogulni.
3. Játékmotor és algoritmusok. Érteni kell a fizikai motor működését. Az Unreal Engine-ben ismerni kell a Nanite rendszert, ami segít abban, hogy a borzasztóan részletes 3D modellek ne lassítsák le a játékot (FPS megőrzése). Ehhez komoly matematikai és logikai algoritmusokra van szükség.
4. Asset-menedzsment. Nem kell mindent egyedül modellezni, de tudni kell kezelni a külső forrásból származó elemeket, és ha kell, belejavítani a textúrákba vagy a hálóba (pl. Substance Painterben).

Ez hobbinak igen komoly, de mégiscsak egy hobbi. Milyen fejlesztésekben vagy benne főállásban?

– Főállásban mobilalkalmazások és vastag kliens alapú nagy szoftverek fejlesztésével foglalkozom, mint főprogramozó, jelenleg vállalkozási formában. Ez magában foglal ASP.NET dinamikus webalkalmazások fejlesztését is, kiegészítve a fő projekteket.

Így, hogy nincs főnököd, mi a motivációd titka? Mi segít, amikor elakad a projekt?

– Makacs embernek tartom magam, szerintem ez a motivációm. Engem borzasztóan idegesít, ha valamit nem tudok megoldani. Egyszerűen nem hagyom ott a gépet. Utánaolvasok, keresem a hibát, amíg meg nem találom. Legyen az 10 perc vagy 10 óra. Ezt a felfogást próbálom átadni a diákoknak is. A programozás lényege szerintem, olyan, mint egy rejtvény fejtés. Addig kell gondolkodni, amíg rá nem jövünk a megoldásra.

Mi a jó az indie játékok fejlesztésében?

– Indie fejlesztőnek lenni szabadságot jelent az alkotásban. Nem köt egy nagy cég, és nem kell megfelelni a megvalósításban, hanem az egész projektet én koordinálom. Ez lehetővé teszi, hogy a saját ötleteimet valósítsam meg, és a saját tempómban haladjak. Persze, az anyagi források szűkösebbek lehetnek, és lassabban halad a fejlesztés.

Aki nálad elvégez egy képzést, lesz-e azon a szinten az oklevél kézbevétele után, hogy ő maga is játékfejlesztő legyen?

– A válaszom az, hogy részben igen. A képzést és a tematikát úgy állítottuk össze, hogy a végén amellett, hogy egy papír lesz a hallgató kezében, lesz egy portfólió is, ami azt bizonyítja, hogy képes akár komplex játékmechanikákat leprogramozni. A C# nyelv alapos ismerete megnyithatja az utat a legnagyobb játékmotorok felé, mint például a Unity, az Unreal Engine vagy a Godot felé, amikkel később már lehet játékot fejleszteni.

Mi történik, ha a játék nem lesz átütő siker? Hogyan tekintesz majd erre az 5-6 évnyi munkára?

– Tanulásként. Lesz egy plusz skill-em, egy befejezett projektem, és elmondhatom, hogy megcsináltam. A kitartás a legfontosabb – ez tartott meg a programozói pályán is 2008 óta.

Mit tanácsolsz azoknak, akik hasonló álmokat dédelgetnek?

-Ne akarj rögtön a csúcsra ugrani. Kezdd az alapoknál! Egy jó fejlesztő nem csak kódol, hanem érti az összefüggéseket. Ezért is fontos, hogy olyan környezetben tanulj, ahol a gyakorlati problémákra kapsz választ.

Alex, köszönjük az interjút és a betekintést! Várjuk a 2027-es demót és addig is jó tanítást!