2024.08.14. – 2023 igazán kedvező időszak volt azok számára, akik SSD vagy RAM vételen, vagy bővítésen gondolkoztak. Az előző év nyarán rekord alacsony árat értek el ezek a komponensek. Azóta az előrejelzéseknek megfelelően némi árnövekedést tapasztalhatunk, de szerencsére a 2022-es szintig még nem másztak vissza az árcédulák. Egy azonban biztos. Az alaplap, CPU, VGA mellett bizony érdemes némi kutatómunkát szánni a megfelelő SSD kiválasztására is. Előfordul, hogy konkrét, ajánlott típusokkal is jelentkezünk, ám érdemes lehet megérteni a vásárlás előtt néhány alap fogalmat. Manapság 1 TB-os SSD-t találunk alig 20 ezer forint felett is, de bizony a 40 ezres ársáv körül is. Nincs egyértelműen jó választás, hiszen a felhasználói szokások, a rendelkezésre álló anyagi keret és a számítógépünk bővíthetősége is befolyásolhatja a döntésünket. Nézzük is, hogy mely fogalmakkal és specifikációkkal érdemes tisztában lennünk.

Az SSD-k sokszínűsége

Videojáték -> Esport -> Fogadás. Tippelj meccsekre és nyerj az Unibeten kockázat nélkül! 20 000 Ft sportfogadás bónusz + 60 ingyen pörgetés! Regisztrálj! (x)

NVMe vs. Sata SSD

A csatolók lelkivilágát már tavaly kiveséztük, ám ezúttal is kihagyhatatlan kérdéskor. A Sata SSD-k az esetek nagy részében pár ezer forinttal olcsóbbak, mint az M.2 NVMe variánsok. Ha az olcsóbb, SATA csatolós modellek mellett tesszük le a voksot, akkor több hátránnyal is érdemes kalkulálni. Egyrészt a SATA 3 sebessége valahol 560 MB/s környékén maximalizálódik, NVMe esetében ez bizony akár 12-13 GB/s is lehet. Az M.2 NVMe közvetlenül az alaplapra csatlakozik, így felesleges SATA- és tápkábelekkel sem kell foglalkozni. Léteznek M.2 csatolóval ellátott, de SATA szabvánnyal rendelkező SSD-k is. Ezek középutat képeznek az M.2 NVMe és a sima SATA között. Szintén megszabadulhatunk a kábelektől, ám a SATA szabványra jellemző sebességekkel fogunk csak találkozni a használat során. Manapság ilyen példányokat ritkán találni, ám érdemes ezzel is tisztában lenni.

Egyedüli hátrányként a foglalatok számát lehet felróni, ha az M.2 NVMe SSD-k felé fordulnánk. Sok esetben 6-8 SATA eszköz is csatlakoztatható az alaplapra, míg az M.2 slotokból csak 2-4 áll rendelkezésre. Ráadásul néha ezek még osztoznak is az egyes ágakon, az alaplapok erről gondos felvilágosítást szoktak adni a kézikönyvben. Átlagos felhasználásra, például játékok vagy fájlok tárolására azonban még egy SATA SSD is tökéletes, néhány másodpercnyi előnnyel operál még csak az NVMe. Később ez azonban megváltozhat. Mindenesetre érdemes tisztában lenni a fenti előnyökkel, hátrányokkal. 2024 nyarára hazánkban gyakorlatilag elfogyott a SATA meghajtók árcédulában mérhető előnye az M.2 NVMe meghajtókhoz képest, így ha tehetjük, akkor mindenképp érdemes a frissebb és gyorsabb technológiát választani. 

2230, 2242, 2260, 2280, 22110 M.2 SSD

Eldöntötted, hogy M.2 SSD kerül a gépbe, de nem igazodsz ki a további számokon? Szerencsére ez pillanatok alatt megvásárolható. A 2230, 2242, 2260, 2280 és a 22100 a legelterjedtebb számozás az M.2 SSD-k kapcsán. Nem véletlenül, hiszen a számok gyakorlatilag a fizikai méretet határozzák meg. A 22 utáni szám az SSD milliméterben kapott hosszát jelöli. 2280 esetén 80 milliméteres SSD-ről beszélünk, 2230 esetében pedig egészen aprócska, 30 milliméteres hosszúságról. Kijelenthető, hogy a 2280 a standard és legelterjedtebb méret, de például a Steam Deckbe és néhány más kézikonzolba, mini PC-be csak 30 milliméter hosszú SSD kerülhet. Erről szintén a konkrét alaplap, laptop vagy kütyü gyártója adhat felvilágosítást, de az esetek nagy részében a 2280 mellett kell letenni a voksot.

PCIe szabványok

Szépen skálázódik az SSD sebessége a minél újabb és fejlettebb generációs csatolókon

Ha a megfelelő fizikai méretet is sikerült kiválasztani, akkor szóba jöhet még a PCIe szabványa. Manapság a 3.0, 4.0 és 5.0 jöhet szembe velünk a boltok polcain. Kezdjük is a jó hírrel: visszafelé kompatibilis a technológia. Azaz, ha valamiért egy PCIe 3.0 támogatással rendelkező alaplapba helyezünk egy 4.0-ás SSD-t, akkor is működni fog. Fordítva is igaz ez, egy 4.0-ás alaplapba is behelyezhetünk egy 3.0-ás SSD egységet. A szűk keresztmetszet vagy az alaplap vagy az SSD szabványa lesz, ám ez „csak” a sebességet érinti, a használhatóságot az esetek 99%-ban nem. Érdemes azért arra törekedni, hogy az alaplap támogatásának megfelelő SSD kerüljön a gépbe, hiszen mit sem ér a méregdrága SSD, ha közben nem tudjuk kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. Szerencsére 2.0-ás szabvánnyal manapság már igencsak ritkán találkozhatunk.

QLC vs. TLC SSD

Szintén gyakran találkozhatunk ezekkel a jelzésekkel. A TLC a Tri-Level Cell, míg a QLC a Quad-Level Cell rövidítése. A NAND flash memórián tárolt adatok digitális jelekként (bitekként) jelennek meg, amik memóriák celláiban tárolódnak. Az egyes cellákban tárolt bitek száma határozza meg a használt flash memória típusát. A Single-level cell (SLC) flash memória cellánként egy bitet tartalmaz. A Multi-level cell (MLC) megduplázza a kapacitást, cellánként két bittel. A Triple-level cell (TLC) cellánként három, míg a Quad-level cell (QLC) cellánként négy bitet tartalmaz, így az SLC flash memóriánál négyszer nagyobb kapacitást biztosít. Velősen és érthetően foglalta össze ezt a Synology weboldala, ám érdemes kitérni a hátrányokra is.

Minél több szintet sikerül egy adott fizikai cellába pakolni, annál lassabb lesz az írási sebesség. Szintén nem elhanyagolható, hogy a cellákba ezeknek köszönhetően gyakrabban történik írási művelet, azaz a élettartamuk is romolhat. Manapság az arany középút talán a TLC lehet, mely kellően sok bitet tárol el cellánként, de az élettartam is teljes mértékben menedzselhető marad. Ha megtehetjük, akkor a TLC-t kell előnyben részesíteni az olcsóbb QLC helyett. SLC-vel és MLC-vel a mainstream vonalon már nem igazán találkozhatunk 2024 nyarán. 

DRAM

Az első SSD-k a kezdeti időszakban a saját (D)RAM-jukra támaszkodtak, hogy eltárolják azt, hogy hol találhatjuk a fizikailag a NAND chipeken a fájlokat. Manapság azonban nem mindig van így. Továbbra is kaphatunk dedikált DRAM-mal szerelt SSD-ket, ám rengeteg modell már a rendszer memóriáját használja fel erre a célra. Kisebb fizikai méretű SSD-knél a helyigény csökkenhet a DRAM mellőzésének köszönhetően, nagyobbaknál pedig a költségeket és a végfelhasználói árat mérsékelhetik az elhagyásával.

A probléma, hogy bizonyos irányi mennyiségnél DRAM nélkül hamar kifulladhat az SSD. Ez típusonként változik, van, hogy már pár GB után megadja magát, míg több SSD-nél manapság már a 150 GB sem okoz gondot DRAM nélkül sem. Ha kiemelten fontos a stabil, konstans sebesség, akkor érdemes dedikált DRAM-mal felvértezett példányokat vásárolni. Manapság azonban olyan szintre jutott a technológia, hogy hétköznapi felhasználás során a DRAM nélküli SSD-k sem elhanyagolható opciók. Sőt, a jobb ár-érték aránynak köszönhetően sok esetben az ajánlott példányok sem rendelkeznek már DRAM-mal.

Az „élettartam”

Néhány gyártónál és kapacitásnál a 2880-as TBW sem elképzelhetetlen

Az SSD-knél sokszor felmerül egy érték, melyet néhol élettartamként adnak meg, az ám az írástűrés jobb szó lehet rá. Ennek a mértékegysége TBW, mely a Terrabytes Written rövidítése. Gyakorlatilag azt adja meg, hogy egy adott SSD milyen mennyiségű adat írását tűri különösebb gond és a cellák degradálása nélkül. Ez nem jelenti azt, hogy ennél akár jóval többet ne lehetne az SSD-re írni az életciklusa alatt, sokkal inkább egy előre kiszámított, garantált adatmennyiséget jelent. Ez nagyban összefügg például azzal, hogy a fentebb kifejtett TLC vagy QLC technológiát alkalmazza-e az adott gyártó a NAND chipnél, illetve, hogy mekkora kapacitású SSD-ről beszélhetünk. Minél drágább és jobb minőségűbb alkatrészeket kap egy egy háttértár, annál magasabb lesz az írástűrés is, akár azonos tárhellyel rendelkező SSD-ket is összehasonlítva. Természetesen high-end háttértárak között is előfordulhatnak problémák, a valóságban semmire sem feltétlenül garancia ez a megadott érték, ám összehasonlítási alapnak nem rossz. Minél nagyobb, annál jobb.

Első körben tehát a fenti szempontokat kell figyelembe venni SSD vásárlásánál. Tökéletes termék nincsen, ám a fenti specifikációkat, jellemzőket, azok hátrányait és előnyeit végiggondolva már közelebb juthatunk a számunkra megfelelő termékhez. Könnyen lehet, hogy egy adott feladatra bőven elegendő lehet egy SATA példány, míg hatalmas videófájlok mozgatásához már a DRAM-mal felszerelt, M.2 NVMe bestia lehet a jobb választás. 

Ha konkrét modellek közül is szemezgetnél:

Ezek a legjobb SSD-k 2024 közepén – A belépő SATA-tól a PCIe 5 bestiáig