Gábor János

2024.03.19. – A legelterjedtebb AI-k már ma is kb. száz nyelven „beszélnek” és egyre ígéretesebbek az azonnal szöveg- és beszédfordításra fejlesztett alkalmazások, amelyeket hordozható okoseszközökre szánnak. Ilyen iramú fejlődés láttán okkal tesszük fel a kérdést (főleg, ha szeretünk lustán hozzáállni a tanuláshoz), hogy kelleni fog-e nyelvtanár vagy nyelvoktatás 5-10 év múlva is? A legilletékesebbeket, magukat az oktatókat megkérdező British Council és a Tanulási Folyamatok Digitális Innovációjának Kutatóintézete arra jutott, hogy

az angoltanárok többsége (70%) szerint az embereknek az AI nélkül is képesnek kell lenniük angol nyelven írni.

Az AI kifejezetten angol nyelvoktatásra vonatkozó hatásai vizsgáló kutatást 118 különböző országban, összesen 1348 angolnyelv-tanár megkérdezésével hozták tető alá, és a pedagógusok közül 1112-en arra is vállalkoztak, hogy a feleletválasztáson túl bővebben kifejtsék a véleményüket a témáról. Az érdekesebb adatok közül a HVG kiemeli: a válaszadók fele (51%) kételkedik benn, hogy az AI 2035-re képes lesz átvenni a tanárok szerepét. Ez persze úgy is megfogalmazható, teszi hozzá a portál, hogy a megkérdezett angoltanárok fele szerint a mesterséges intelligencia egy évtizeden belül kiválthatja a munkájukat. Elég megosztó kérdés.

A fentinél egyértelműbb arányban (80%) mondták azt, hogy a mesterséges intelligenciát fel kell készíteni rá, hogy képes legyen támogatni az angol nyelv világszerte előforduló változatait, ezzel is előmozdítva a társadalmi integrációt, és hatékonyabbá tenni az angolnyelv-oktatást.

Oké, de mire képesek a legfelkapottabb AI nyelvi modellek MOST?

Megkérdeztem a Geminit

A Google nyelvi modellje azt állítja magáról, hogy pillanatnyilag 100 nyelvpár (pl. angol-magyar) között képes fordítani, úgy, hogy a kiadott szövegek „pontosak és természetes hangzásúak” legyenek. „A legmodernebb gépi tanulási technikákat használom a forrásnyelv jelentésének pontos megragadására, és a célnyelven a legmegfelelőbb kifejezések kiválasztására” – magyarázza az AI, hozzátéve, hogy nagyon különböző szövegeket fordít, beleértve a következőket:

• Dokumentumok,
• Weboldalak,
• E-mailek,
• Üzenetek,
• Közösségi média bejegyzések,

ráadásul mindezt a felhasználó igényeinek megfelelően formázza. Azt persze felhasználója válogatja, hogy a végeredményt megfelelőnek érzi, de kétségtelen, hogy a Google-féle nyelvi modell egész ügyesen törekszik a kívánt stílus, hangnem és formátum elkészítésére. A kért szöveg lehet cikk, blogbejegyzés, reklámszöveg, webes tartalom, műszaki dokumentáció – azzal az igénnyel, hogy az AI figyel a nyelvtani szabályokra, a helyesírásra is.

A Gemini a saját bevallása szerint lektorálni ugyancsak képes, a ténybeli pontosság, a teljesség és az objektivitás szem előtt tartásával. De óvatosan: ezt csak MAGÁRÓL mondja – valójában az a helyzet, hogy igenis vét jelentős hibákat, szóval SOHA NE BÍZZ MEG BENNE 100 százalékban, mert akkorákat képes kamuzni, hogy a fal adja a másikat. Mindig ellenőrizd a fordítását, mert MUSZÁJ – és ez éppen azt az érvet erősíti, hogy a nyelvtanulás a jövőben ugyanúgy szükséges és fontos dolog kell(ene), hogy maradjon.

Megkérdeztem a ChatGPT-t

Az OpenAI nyelvi modellje valamivel őszintébb a saját fordítói képességei kapcsán, mint a Gemini, ugyanis elismeri: bár egyes nyelveken nagyon pontos és természetes szövegeket ad ki, más nyelvpárok esetében a fordításai „inkább általános jellegűek lehetnek – függően a nyelvek közötti hasonlóságtól és a rendelkezésre álló adatoktól”. Hozzáteszi: „a fordítások nem mindig tökéletesek, és az emberi fordítók által készített szövegek pontosabbak lehetnek vagy jobban alkalmazkodhatnak a kontextushoz”.

A ChatGPT bevallja: a legjobb szövegekre csak azon nyelvpárok között képes, amelyekből nagyon sok adattal gazdálkodhat. Ezek jellemzően a képzésben leggyakrabban megjelenő 15 nyelv:

1. Angol
2. Spanyol
3. Francia
4. Német
5. Olasz
6. Kínai (egyszerűsített és hagyományos)
7. Japán
8. Portugál
9. Orosz
10. Holland
11. Svéd
12. Norvég
13. Dán
14. Finn
15. Koreai

Az ezen nyelvek közötti fordítások általában a legmegbízhatóbbak és legpontosabbak a ChatGPT-vel, de az AI képes más nyelvű fordításokra is, igaz, ezek esetén a minőség és pontosság változhat a nyelvek közötti hasonlóság vagy a rendelkezésre álló adatok mennyiségének függvényében. A formai repertoárjában hivatalos dokumentumok ugyanúgy szerepelnek, mint webes kontentek, irodalmi szövegek és mindennapi beszélgetések, szóval ebből a szempontból bármire kérhető, ám az adatokkal itt is vigyázni kell. Ha alkalmazod fordításra, akkor az OpenAI nyelvi modellje sem lehet a kizárólagos eszközöd, főleg a pontatlanul használt kifejezések, elnagyolt fordítások vagy magyartalan mondatszerkesztések miatt. Szóval: nyelvtudás nélkül ne hagyatkozz kizárólag a ChatGPT-re, ha fontos a pontosság!

Ez egyelőre kevés a nyelvtanulás kiváltásához

Ahhoz, hogy az AI-ra szükség lehet az oktatásban, kétség sem fér, hiszen olyan modern eszköz (tetszik, vagy sem), amihez a fiatal generációk szívesebben nyúlnak, mint a nyomtatott könyvhöz. Ezt el kellene már fogadni… Azzal viszont nagyobb baj van, hogy a tanárok többsége (54%) nem érzi megfelelően képzettnek magát arra, hogy bevonja az AI-t az oktatásba, és csak 20 százalékuk állította magabiztosan ennek az ellenkezőjét. Ugyancsak a technológia bizonytalan megítélésére utal a British Council szerint az, hogy a kutatásban résztvevők 27 százaléka tartózkodott az egyértelmű választól a kérdésben, magyarán nem tudja eldönteni saját magáról: alkalmas-e a tudása az AI, mint eszköz beépítésére a tanórába.

Bíztató ugyanakkor, hogy az angoltanárok 57 százaléka már ma is alkalmazza az AI-t tananyagok készítéséhez, míg 53 százalékuk gyakorlást támogat vele, 43 százalékuk pedig órameneteket is felvázol a segítségével. Ezzel viszonylag jól meg is fogták a jelenleg elérhető maximumot, hiszen az AI elsősorban éppen arra jó, hogy

• monoton feladatoktól kímélje meg a felhasználót és ezzel időt, energiát spóroljon meg,
• személyre szabott tanulási élményt adjon – a tanuló egyedi erősségeinek és gyengeségeinek ismeretében,
• valós idejű visszajelzést adjon, hogy a tanulók gyorsabban tudják javítani a saját hiányosságaikat.

És amiben meg éppenséggel gyenge az AI (és borítékolható, hogy az is marad, így aligha fogja helyettesíteni a nyelvtanárokat vagy a nyelvtanulást), az az oktatáshoz nélkülözhetetlen emberi interakció, az emberi kreativitás és önkifejezés hiánya, valamint az, hogy a nyelvtanulást, ha megfeszül se lesz képes kulturális kontextusban kezelni. Értsd: a nyelvtanulás nem csak a szavak és a nyelvtan elsajátításáról szól, hanem a nyelv mögött álló kultúra megértéséről is.

Ha már itt tartunk, ez a probléma is megértésre és megoldásra vár:

A te sulidban se lehet mobilt használni? – Pedig lehet, hogy kellene