Az influenszerek 80%-a átveri a követőit a reklámokkal - a magyarok is
Az Európai Bizottság élesen rámutatott, hogy az influenszerek több mint háromnegyede nem tünteti fel a fizetett reklámokat.
0
Az Európai Bizottság élesen rámutatott, hogy az influenszerek több mint háromnegyede nem tünteti fel a fizetett reklámokat.
2024.02.19. – Hiába alapvető alakítói az internetnek az influenszerek már évek óta, ha reklámról van szó, náluk még mindig a vadnyugatiság uralkodik. Bár az Európai Unió és a magyar törvények is szigorúan előírják, hogy egy internetes celebritásnak, vagy valódi tartalomgyártónak mikor és miként kell feltüntetnie egy-egy fizetett hirdetést, de nagyon úgy tűnik, hogy jelentős többségük elmulasztja kitenni az egyértelműsítő REKLÁM táblát.
Akinek persze nem inge, az ne vegye magára, de az Európai Bizottság által végzett vizsgálat szerint a különböző felületeken tevékenykedő influenszerek mintegy 80%-a eltitkolja, hogy egy-egy tartalma valójában fizetett reklám-e, hirdetési célból, megrendelésre készült. Az EB 22 tagállam – köztük Magyarország – fogyasztóvédelmi hatóságával együttműködve vizsgált 576 véletlenszerűen kiválasztott influenszert, akik többek közt olyan főbb platformokon tevékenykednek, mint a YouTube, az Instagram, a TikTok, a Facebook, a Twitch, a Snapchat, és a Twitter/X.
A vizsgálatban megállapították, hogy a tartalomelőállítók 97%-a tett közzé valamilyen reklámot, de csak minden 5., azaz csupán a 20%-uk jelezte/tüntette fel megfelelően és egyértelműen, hogy hirdetésről van szó.
Az eredmények elég érdekesek:
- az ellenőrzött influenszerek 78%-a folytatott kereskedelmi tevékenységet – azaz árultak direkt valamilyen terméket (pólót, pulcsit, bögrét, csokit, tusfürdőt stb.), de csak 36%-uk kereskedőként bejegyezve
- 30% nem adott meg semmilyen cégadatot a posztjaiban, például e-mail címet, cégnevet, postacímet vagy nyilvántartási számot
- 38%-uk nem használta a kereskedelmi tartalmak világos megkülönböztetésére szolgáló címkéket, mint például a „fizetett reklám”, vagy a „fizetett partnerség”, ehelyett a fizetett szó elhagyásával ködösítenek, azaz csak „együttműködést” és „partnerséget” tüntetnek fel
- az influenszerek 40%-a saját termékeit, szolgáltatásait vagy márkáit is hirdette, de a 60%-uk nem érezte szükségét reklámként feltüntetni mindezt (pedig kellene), miközben 44%-uk, tehát a tartalomgyártók közel fele rendelkezik saját weoldallal-webshoppal.
576 influenszerből 358-at kellett további vizsgálat alá vonni – őket külön is felszólítják a hiányosságaik pótlására, ellenkező esetben az EB végrehajtási intézkedéseket fog indítani ellenük. 119 influenszerről úgy ítélték meg, hogy egészségtelen vagy egyenesen veszélyes tevékenységeket népszerűsít: például egészségtelen ételeket, alkoholtartalmú italokat, orvosi vagy esztétikai (plasztikai) kezeléseket, szerencsejátékot és olyan pénzügyi szolgáltatásokat, mint a kriptokereskedelem.
Az EB elég világosan fogalmaz: „az uniós fogyasztóvédelmi jog előírja, hogy a kereskedelmi kommunikációnak átláthatónak kell lennie. Az influenszerek posztjaikban nem vezethetik félre a fogyasztókat a reklámozott termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos hamis vagy valótlan információkkal, ezért egy márka termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan posztban történő promócióját, amely a tartalomgyártó számára bevételt, vagy más típusú előnyöket biztosít, reklámtevékenységként kell közzétenni. (via – Európai Bizottság)
Persze könnyen lehet, hogy egy-egy influenszer tudatlanság miatt mulaszt: ebben az esetben az EB 2023-ban indított Influencer Legal Hubon érdemes informálódni, ahol mindenre kiterjedő útmutatást adnak az online platformokon történő reklámozással kapcsolatban.
