A Ubisoft már zsinórban a második évben mulasztja el az inflációval azonos mértékben korrigálni a fejlesztők bérét, akik most elégelték meg a dolgot.


Bódi Dániel

2024.02.18. – Nem túl valószínű, hogy a Ubisoft lesz 2024 legjobb munkáltatója: miután a francia kiadó novemberben 124 alkalmazottját elbocsátotta, most úgy döntött, hogy spórol egy keveset a megmaradt munkavállalóinak bérén. Direkt fizetéscsökkentésről szerencsére nincs szó, indirektről annál inkább: a (különböző mértékben, de a) világon mindenhol érzékelhető infláció megeszi a béreket, melyek megfelelő emelés híján tulajdonképpen egyre kevesebbet érnek.

A Ubisoft vezetősége egyszerűen nem korrigál a fejlesztők fizetésén annyit, hogy az egyáltalán megközelítse az infláció mértékét – a Syndicat des Travailleurs et Travailleuses du Jeu Vidéo (STJV) francia szakszervezet szerint a vállalat így próbál csökkenteni a kiadásain. Mivel a Ubisoft 2023 után másodjára mulasztja el az inflációkövető bérrendezést, az STJV a zátonyra futott tárgyalásokat követően sztrájkolni szólította a Párizs, Montpellier, Annecy, Lyon és Bordeaux városokban található stúdiók fejlesztőit – akik kapták is a molinót és február 14-én a munkát tüntetőlegesen beszüntetve utcára vonultak.

Ez lehet a játékipar eddigi legnagyobb tüntetése

A szerdai napon legalább 700 Ubisoft-alkalmazott sztrájkolt: az Aftermath szerint ilyen formában ennyien még sosem fejezték ki az elégedetlenségüket a játékiparban. 2021-ben az Activision Blizzard körülbelül 200 tesztere vonult fel a kedvezőbb fizetés és szerződés reményében, azelőtt pedig 2019-ben 150 Riot fejlesztő tiltakozott a vállalaton belül uralkodó vállalhatatlan állapotok miatt.

„Yves [Guillemot], a labda az Ön térfelén van”

– üzenték a Ubisoft legelső emberének, aki a legutóbbi pénzügyi jelentésekben még azt állította, hogy a cég várakozásokon felüli eredményekkel zárt. Ezt persze könnyű úgy értelmezni, hogy a Ubisoft épp gennyesre keresi magát, a valóság azonban az, hogy az előző évhez képest 4,1%-kal csökkent az összbevétel, míg korábban ennél jóval többet prognosztizáltak. A Ubisoft valóban nincs a legjobb helyzetben: a Gamekult francia magazinnak nyilatkozó párizsi stúdióban dolgozó fejlesztő például elárulta, hogy a vállalat jelenleg a gyártási költségeken szeretne legalább 200 millió eurót lefaragni, és ennek a spórolásnak a része a bérek inflációval azonos mértékben való növelésének elmaradása.

„Ha egy játékfejlesztő stúdió vagy, akkor a leghatékonyabb út a pénzkereséshez, ha a lehető legjobb körülmények között készíted a videojátékokat, hogy azok a végén megfelelő minőségűek legyenek. A kapitalista környezetben nem azáltal fogsz pénzt keresni, hogy spórolsz az őket készítő munkavállalók bérén, vagy hogy spórolsz az általuk használt eszközökön. A fejlesztők büszkék akarnak lenni arra, amit készítenek, de úgy nem tudnak rendesen alkotni, ha közben a lakbér kifizetésével is küszködnek, vagy ha rossz körülmények között dolgoznak.” – magyarázta az egyik Ubisoft alkalmazott.

Ezt az álláspontot erősíti a Ubisoft istállójából néhány napja kigurult Skull & Bones, amely rekordhosszú ideje, legalább 11 éve készült újrafelhasznált, módosított játékelemekből, megjárta a fejlesztési poklot is, de nem lett jobb egy erős közepesnél – és egészen bitzosan nem fogja visszatermelni a 200 millió dollárra saccolt előállítási költséget. De sajnos ez a fajta fejlesztés a kiadó több másik címén is meglátszik: az egyébként látványos Avatar: Frontiers of Pandora sem lett olyan grandiózus, mint ígérték, sőt, több szakmabeli szerint nem több egy átskinezett Far Cry-nál. Ez pedig visszaköszön a csökkenő eladásokban is: az Avatar-játék például mindössze 133 millió dollárt hozott a konyhára, miközben a készítéséért felelős stúdió korábbi játékai (melyek nem egy gigabrand részei), a The Division 1-2 330 millió és 264 millió dollár bevételt termeltek csak a megjelenésük első hetében.

Hogy a mostani sztrájkból mi fog következni, azt nehéz volna megjósolni: egyértelmű, hogy a jelenlegi helyzet a fejlesztők és a Ubisoft részéről is tarthatatlan. Előbbiek a jobb, megélhetéshez szükséges fizetésért és körülményekért harcolnak, míg utóbbi úgy próbál realizálni, hogy abból ne következzen még nagyobb mértékű elbocsátás (elvégre valakinek játékot is kellene csinálnia). A Ubisoft egyelőre nem válaszolt a sajtó megkeresésére, az STJV bértárgyalásai pedig semerre sem haladtak, ezért elképzelhető, hogy a francia fejlesztők újabb sztrájknapokat fognak tartani.

Mindemellett nem csak a Ubisoft háza táján vannak hasonló problémák, a komplett játékipar szenved: 2023-ban – ami papíron minden téren egy roppant sikeres év volt – több mint 10.500 fejlesztőt bocsátottak el. Ez a leépítési hullám 2024-re is átgyűrűzött: csak januárban, tehát egyetlen hónap leforgása alatt 5.900 játékfejlesztőt rúgtak ki az állásából, ami rekordméretű éves leépítést vetít előre.

Ezt is olvasd el:

Igen, tényleg létezett a Nintendo PlayStation, amíg hátba nem szúrták egymást

×