2024.11.27. – Egy friss UNESCO-tanulmány szerint a közösségi média influenszerek többsége nem ellenőrzi az információk hitelességét, mielőtt megosztaná azokat a követőivel. A kutatás aggodalmakat vet fel azzal kapcsolatban, hogy ezek a véleményformálók kritika nélkül terjeszthetnek félrevezető állításokat – írja a CNN.

A 45 országra és 500 digitális tartalomkészítőre kiterjedő felmérés szerint az influenszerek 62 százaléka nem ellenőrzi az információk pontosságát.

A válaszadók harmada nem vizsgálja meg az állításai igazságtartalmát, ha megbízik a forrásában (pedig, ugye, szubjektív döntés, hogy ki milyen oldal híreit tartja igaznak), és csak 37 százalék használ valamilyen tényellenőrző oldalt, mielőtt világba kiabálja az információkat. Durva, de az influenszerek csupán 17 százaléka érzi a hitelesség mércéjének a dokumentációt és a bizonyítékokat, és ennél sokkal többen vannak (41%), akik csak a tartalom népszerűségét tekintik irányadónak.

Ijesztő az influenszerek tényellenőrzése – pontosabban annak hiánya

A tanulmány szerint az influenszerek zöme saját tapasztalataira vagy kutatásaira támaszkodik, míg a mainstream médiát és az online forrásokat csak a harmadik helyen említik a fontossági sorrendben, 37 százalékos arányban. 69 százalék ugyanakkor úgy véli, a munkájuk hozzájárul a kritikus gondolkodás és a digitális írástudás fejlődéséhez. Gondolják ezt végtelen önbizalommal úgy, hogy a valóságban ritkán vetik alá a tartalmaikat szigorú ellenőrzésnek.

Az influenszerek téves információi jelentős hatással lehetnek a közéletre.

Az USA 2024-es elnökválasztási kampányában például Donald Trump és Kamala Harris egyaránt kihasználta az influenszerek kapcsolatát a szavazókkal. Egy Pew Research Center felmérés szerint az amerikai fiatalok 40 százaléka például rendszeresen influenszerektől tájékozódik. Érted: nekik az a hiteles információ a világ legfontosabb dolgairól is, amit a gyakran tökéletesen tájékozatlan influenszerek tolnak az orruk elé.

Az UNESCO figyelmeztet, hogy az influenszerek gyakran nem (NEM!!) rendelkeznek az újságírókra jellemző eszközökkel és képességekkel a források hitelességének ellenőrzésére.

Ez különösen problematikus olyan helyzetekben, amikor félrevezető információk közösségeket sodornak veszélybe – például Ohio államban, ahol alaptalan állítások miatt bombariadók és iskolabezárások történtek.

Az átláthatóság és a szabályozás hiánya

A közösségi platformok szerepe sem elhanyagolható a szomorú tendencia kapcsán. Az Elon Musk által irányított X például minimális moderálással működik, míg a Meta ugyan szankcionálja a tényellenőrzésen fennakadt tartalmak megosztóit, de nem távolítja el a hamis információkat tartalmazó bejegyzéseket. Az influenszerek finanszírozása ráadásul szintén átláthatatlan: a megkérdezettek hét százaléka például szponzorált tartalmakat oszt meg anélkül, hogy ezt feltüntetné. Az UNESCO szerint sürgető, hogy az influenszerek médiaműveltségét és információellenőrzési képességeit fejlesszék, mert a jelenlegi működésük komoly veszélyt jelent a közvélemény tájékozottságára és a médiába vetett bizalomra.

A címlapkép AI-val generált illusztráció. Forrás: Freepik

Gábor János

Ezt is olvasd el:

Azt hiszed sok a streaming? Kínában 150 YouTube van és mindenki nézi