2024.11.21. – A digitális világunk gyors tempója és az autentikus kapcsolódás iránti vágy forradalmasította a tartalomfogyasztás módját. Az élő közvetítés valós idejű interakciói és társadalmi elköteleződése révén új dimenziók nyíltak a médiában. Kína pedig, bár ezt a legtöbben nem feltételeztük volna, a streaming formátum igazi nagyágyúja:

2023-ban az internetfelhasználók 75 százaléka nézett livestreamet, és minden harmadik ember hetente követte a közvetítéseket.

Az élő videók a távolkeleti országban nemcsak szórakozást nyújtanak, hanem információforrásként és közösségi élményként is szolgálnak – és teszik ezt úgy, hogy nincsen nyugati konkurenciájuk, lévén az ország belső internethálózatot használ, teljes állami kontroll mellett. Ez azt jelenti, hogy a kommunista kormányzat cenzúrája digitális falat (ott úgy hívják: Great Firewall) emelt az ország határain. A VPN-ekkel ügyeskedő felhasználókat leszámítva szinte kizárólag helyi gyártású platformok helyi influenszereit tudja nézni a lakosság és a legtöbb külföldi oldal elérhetősége is egy az egyben le van tiltva. Ennek ismeretében annyira nem is meglepő a kínai influenszerek, nevezzük így: sikere.

Kína és az élő közvetítés fejlődése

A livestreaming Kína online világában 2003-ban jelent meg, és azóta számos átalakuláson ment keresztül. Kezdetben a szórakoztató műsorok domináltak, majd 2014-től a játékstreaming és az e-sport került előtérbe. A következő nagy fordulat 2016-ban érkezett el, amikor az Alibaba technológiai óriás bevezette az élő közvetítésekre épülő e-kereskedelmet. Ma az iparág három fő szegmensre oszlik: e-kereskedelem, szórakoztatás és játék. A Statista adatai szerint Kínában

az élő közvetítésekre épülő e-kereskedelem az egyik legjövedelmezőbb szegmens: a piac értékét 6 billió jüanra (324 billió forintra) becsülik és mintegy 600 millió nézőt vonz.

Sokáig a Taobao, Kína legnagyobb e-kereskedelmi platformja vezette a piacot, ám a sztár influenszerek botrányai aláásták a pozícióját. 2022-re az olyan rövid videós alkalmazások, mint a Douyin (a TikTok kínai változata) és a Kuaishou, átvették az uralmat a tranzakciós értékeket számontartó statisztikák élén. A Douyin fiatal, városi közönsége jelentős előnyt biztosított a platformnak, míg a Kuaishou a hűséges, kisebb városokban élő felhasználókra és a közösségi kultúrájára alapozva erősödött.

Kihívások az élő szórakoztató közvetítések piacán

Az élő szórakoztató streaming műfaja továbbra is húzóágazat, amelynek fő bevételi forrása (mi más?) a reklám, de nagyon jelentős szerep jut a felhasználói borravalóknak és a virtuális ajándékoknak is. Az iparág, amelynek értékét 180 milliárd jüanra (kb. 9700 milliárd forintra) becsülik, jelentős átalakulásokon ment keresztül. Az asztali számítógépekről a mobil eszközökre való átállás, valamint a professzionális tartalom helyett a felhasználók által generált videók térnyerése új irányokat adott Kína online piacának.

Forrás: Pandaily

A korai szereplők közül már csak a YY Live maradt fenn, amelyet 2020-ban a Baidu vásárolt fel. Versenytársai, mint a Huajiao és az Inke, lényegesen kisebb aktív felhasználói bázissal rendelkeznek. Ugyanakkor a szektor növekedését hátráltatja a rövid videós tartalmak térnyerése, ami miatt az élő közvetítések új tartalmi formákat vezettek be – ilyenek például a valóságshow-k, az utazási vlogok, a bolti vásárlás és az éttermi közvetítések.

A trendek visszafogó ereje ellenére 150 darab YouTube-hoz vagy Twitch-hez hasonló streaming platform működik az országban,

és ezt nézi az 1,4 milliárdos lakosság nagyon jelentős része (legalábbis azok közül, akik hozzáférnek az internethez), összesen valószínűleg több százmillió ember – írja a Xiablog. Ennél is elképesztőbb, hogy ezek a streaming platformok mennyire hatékony értékesítő felületek: a Taobao úgy becsülte, hogy egymillió megtekintésre már néhány évvel ezelőtt is 320 ezer termékértékesítés jutott – amiért bármelyik magyar influenszerke megnyalná mind a húsz ujját.

Forrás: WPIC

Annak ellenére, hogy mindez jól hangzik, a számok mögött az a szomorú valóság, hogy a kínai fiataloknak – főleg kisvárosi vagy vidéki területeken – szinte semmilyen más kikapcsolódási lehetősége nincs az interneten kívül. A streamerekkel és azok közönségével ugyanakkor lehet kommunikálni, a műsorokból új termékeket lehet megismerni, amire annak rendje és módja szerint minden pénzt el is lehet verni.

Az élő játékstreaming jövője

Kína élő játékstreaming-piacának értékét 110 milliárd jüanra (közel 6000 milliárd forintra) becsülik, és ez a szegmens a játékokból származó bevételek mintegy 30 százalékát adja. Annak ellenére, hogy az ország szigorú játékidő-korlátozásokat vezetett be a kiskorúak számára, az ágazat kétszámjegyű növekedést ért el, amit főként az e-sport közvetítések iránti kereslet növekedése hajtott. Az ilyen platformok bevételi forrásai között szerepel a közönségi borravaló, a reklám, az előfizetés, a játéküzemeltetésből származó összeg és a fogadás.

A Huya és a Douyu birtokolják a legtöbb e-sport torna közvetítési jogát, köztük olyan népszerű címekét is, mint a Honor of Kings vagy a Peace Elite.

Ez a két rivális jelentős előnyt élvez a versenytársaikkal szemben. A következő években ezek a platformok a technológiai fejlődés (pl. 5G, felhőalapú számítástechnika, virtuális valóság) révén tovább diverzifikálhatják bevételi modelljeiket, és még nagyobb piaci részesedésre tehetnek szert.

Kínai livestreaming: szórakozás, üzlet és innováció

Az élő közvetítések forradalmasították a médiát Kínában, áthidalva a szórakoztatás, a kereskedelem és a játékok közötti határokat. A technológiai újítások, az e-kereskedelmi modellek fejlődése és a változatos tartalmak révén az iparág hatalmas növekedési potenciált mutat. Miközben a szektor olyan kihívásokkal néz szembe, mint a felhasználók számának stagnálása vagy a szabályozások szigorítása, a livestreaming továbbra is az egyik legdinamikusabban fejlődő terület marad Kína területén – és valószínűleg világszerte is példát mutat az iparági innováció számára.

Gábor János

Ezt is olvasd el:

7 film az Idővágás után, ami jobb, mint a Netflix thrillere