Nincs nagyobb elégtétel, mint veszett helyzetből győztesként felállni. Így alakult ennél a 7 címnél is: jó alaposan rácáfoltak az előítéletekre.

2024.11.14. – Az első benyomás a videojátékok világában elképesztően fontos, hiszen egy játék bemutatkozása a leendő játékosoknak örökre meghatározza, hogy hogyan tekintenek majd rá a jövőben. Ha a debütálás nem sikerül jól, a kiadók komoly kihívás elé néznek, hogy meggyőzzék a közönséget: a cím igenis remek. Persze az is előfordul, hogy saját kézbe kell vennünk a dolgokat:

5 vállalhatatlanul félkész játék, amiket a játékosok fejeztek be a fejlesztők helyett

 

Szóval, bemutatkozás – ez az, ami az alábbi 7 cím esetében nem a legszerencsésebben alakult, mert előzetesen sokan utálták őket, és a leendő közönség kételyei hajszál híján pusztító hatással voltak a játék sikerének alakulására. Talán a marketingesek hibája: rossz jeleneteket választottak az előzetesekhez, vagy nem hangsúlyozták eléggé a játék különlegességeit, viszont némelyik esetében inkább az okozott gondot, hogy kiszivárgott a kaotikus fejlesztés híre, vagy az, hogy olyan stúdió dolgozott rajta, amelynek a korábbi munkái hagytak kívánnivalót maguk után.

Ilyenkor az online térben egyre duzzadnak az adott címet övező negatív visszhangok, már a debütálást megelőző hónapok vagy akár évek alatt.

A legnagyobb elégtétel az lehet a fejlesztőknek, ha a játékosok legnagyobb meglepetésére a végeredmény kiváló, vagy legalábbis abszolút élvezhető. Ezek a játékok végül rácáfoltak a negatív visszhangokra, mert a fejlesztőik kitartottak, és minőségi terméket adtak ki a kezükből. Köszi a segítséget a gyűjtéshez, WhatCulture!

Doom (2016)

Tizenévnyi csend után a Bethesda 2016-ban új Doommal rukkolt elő, de a rajongók nem voltak elájulva tőle. Az első kikerült videók alapján a játék lassúnak tűnt, ráadásul QTE elemeket is tartalmazott – mintha a kiadó túlságosan le akarná egyszerűsíteni a szériát. A katasztrófa szélén táncolt a multi teszt is, a kritikusok pedig csak a megjelenés napján kaptak hozzá kódot, ami azt sejttette, hogy a Bethesda tudja: valami borzalmat alkotott. Valójában inkább azért vártak ki a sajtónak szánt kódokkal, hogy a kritikusok nehogy meglovagolják a korábbi negatív visszhangokat, és felelősségteljesebben forgassák a tollat, tudatában annak, hogy már mindenki más is játszhat azzal a címmel, amit éppen kipróbálnak. Kiderült, hogy az új Doom egy vérbeli, brutális FPS, amire senki sem számított, ráadásul újra felvirágoztatta a régóta porosodó szériát.

Marvel’s Guardians of the Galaxy

Az Avengers buktája után komolyan megingott a bizalom a Square Enixnél, de a GOTG egy sztorifókuszú, igazán akciódús kaland lett. Sokan olcsó MCU-másolatnak gondolták a mozifilmekben látottaktól eltérő, de poénos csapatot, ám a zseniális szinkron és a fergeteges zene végül mindenkit magával ragadott az űr végtelenjébe. Nos, ezt a promótálása idején élő ember nem sejtette, mert a bevezető kampány hatalmas baklövéssel nem hangsúlyozta ki a filmektől való eltérés erényeit. Sajnos a marketinghibák miatt a játék kereskedelmi kudarc lett, így egy esetleges folytatásnak valószínűleg lőttek.

DmC: Devil May Cry

A Devil May Cry rajongók 2013-ban jogosan forrongtak, mikor bejelentették a rebootot. Dante új dizájnja és arrogáns személyisége mellbevágó volt – messze is állt a sorozat korábbi stílusától. Ettől függetlenül a játék maga kellemes meglepetés lett, a pörgős akció pedig hű maradt a DmC4 örökségéhez. Dante új kinézete ugyan továbbra sem közkedvenc, de a játékmenet erős. Nem volt és már nem is lesz a legkedveltebb DmC epizód, de az indulatok lecsendesedése után érdemes elismerni, hogy többet tartogat, mint elsőre látszott.

Metroid Prime

A Metroid rajongók izgatottan várták a régóta pletykált folytatást, ám a Nintendo által leleplezett Metroid Prime anno hideg zuhanyként érte őket. A korábbi harmadik személyű nézetről FPS-re váltás ötlete sokaknak nem tetszett. Attól féltek, hogy a Prime túlságosan eltér majd az eredeti cím szellemiségtől. A felzúdulás hatására a Nintendo az „FPS kaland” címkét kezdte el használni az FPS helyett, ami maszatolásnak tűnt és ráadásul még egy ismeretlen csapatot (Retro Studios) is bíztak meg a fejlesztésével. Sokan aggódtak, hogy a Nintendo elszúrja az egyik legkedveltebb szériát, de végül nem így lett. Nagyon nem. A játék tökéletesen hozta a Super Metroid hangulatát, miközben merész új irányba vitte el a sorozatot. Számos Év Játéka díjat is bezsebelt. Ennél jobban nem is lehetett volna beinteni az előítéleteknek.

Batman: Arkham Asylum

Hihetetlen, de igaz: 2009-ben senkit sem hozott lázba a Batman: Arkham Asylum. A népszerű franchise-okon alapuló játékok általában szörnyű minőségűek voltak, szóval ki gondolta volna, hogy épp’ a Batman lesz a kivétel, főleg úgy, hogy egy akkor alig ismert fejlesztő (Rocksteady Studios) állt a projekt mögött. Az Arkham Asylum a szkeptikus, előítéletes vélemények ellenére óriási sikert aratott, olyannyira, hogy a legjobban értékelt szuperhős játékként bejegyezték az akkori Guinness Rekordok Könyvébe. Az Arkham Asylum nem csupán zseniális sztorit, kiváló szinkront és pazar grafikát kínált, hanem egy kiváló harcrendszert is, amit azóta számtalan akciójáték másolt le.

 

Max Payne 3

A rajongók nagyon vágytak a folytatás érkezésére, de nagyon nem azt kapták, amire számítottak – és, mint tudjuk, a vérbeli fanok fáznak a nagy változásoktól. És ebben bizony nagyok voltak. A Rockstar által fejlesztett harmadik rész szakított a széria sötét, neo-noir hangulatával: a New York-i mocsok helyett a napsütötte São Paulo tengerparti miliője fogadta a játékosokat és Max virágmintás ingben lövöldözött, ami sokaknál kiverte a biztosítékot, így hullottak is a szidalmak a Rockstar fejére rendesen. Az értékesítések az előítéletek miatt elmaradtak a várakozástól, de aki adott neki egy esélyt, az szinte biztos, hogy kellemesen csalódott. A fegyveres harcok ugyanolyan élvezetesek és gördülékenyek, az átvezető videók pedig pazarul sikerültek. Most tényleg akkora baj, hogy Max lebarnult és nincs ízlése az öltözködéshez, amikor a játékmenet még mindig hozza a régi, ütős Max Payne stílust?

Silent Hill 2 Remake

Aki anno játszott az eredetivel, hatalmas nosztalgiával gondol vissza rá, így nem is csoda, hogy sokan beparáztak, amikor meghallották: a Bloober Team a remake fejlesztője. A csapat korábbi horrorjátékai vegyes fogadtatást kaptak, így nem volt alaptalan az aggodalom, hogy vajon szétbarmolják-e a sikeres franchise-t. Ezen az sem sokat segített, hogy az első előzetes megosztotta a rajongókat az új karakterdizájn miatt, a későbbi játékmenet-videókat pedig a kissé nehézkes harcrendszer gyanúja miatt kritizálták. A Silent Hill rajongók évek óta ki voltak éhezve egy minőségi új részre, így érthető volt az előzetes frusztráció. Bár középszerű teljesítményt vártak tőle, a Silent Hill 2 remake szerencsére bomba formában érkezett: a kritikusok odáig vannak érte, mert visszaadja az eredeti hangulatát, miközben újszerű elemekkel is bővíti annak világát. Szóval a Bloober Team a két évnyi negatív várakozás után végül mennybe ment.

Gábor János

Ezt is olvasd el:

Gyerekkor OFF – A legdurvább felnőtt poénok „ártatlan” rajzfilmekben (1.)

×