Magyar fiatalokon végzett kutatás mutatta ki, milyen sokan bedőlnek a közösségi média platformon bemutatott kamu betegségeknek. Még a tüneteket is észlelik.
Magyar fiatalokon végzett kutatás mutatta ki, milyen sokan bedőlnek a közösségi média platformon bemutatott kamu betegségeknek. Még a tüneteket is észlelik.
2024.11.11. – Az NMHH legújabb kutatása szerint a fiatalok egyre gyakrabban diagnosztizálják magukat vagy társaikat mentális betegségekkel pusztán az interneten talált információk alapján. A TikTok és egyéb közösségi média platformok rövid, edukációs szándékúnak LÁTSZÓ videói sok esetben félrevezethetik a fiatalokat, akik így hajlamosak valódi kritikai megfontolás nélkül elhinni ezeknek a tartalmaknak az állításait.
A tanulmány szerint a fiatalok jelentős része – közel fele – olyan betegségeket is elhisz magáról, amelyek valójában nem léteznek. A kutatás során az NMHH egy rövid, TikTok-stílusú videóban mutatott be 127 középiskolás és egyetemista diáknak egy fiktív mentális betegséget, az ún. „virtuális identitás disszociációs zavart” (VIDZ). A videóban álinfluencerek demonstráltak a kitalált betegség tüneteit, köztük a közösségi médiában látott események hatására produkált túlzott érzelmi reakciókat vagy az online és offline identitások keveredését. Ezek olyan általános érzések, amelyekkel a fiatalok könnyen tudnak azonosulni.
Az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők 44 százaléka elhitte a betegség létezését, és magán vagy másokon is felismerte a VIDZ „tüneteit”.
A jelenség jól példázza az internetes források kritika nélküli elfogadásának veszélyeit. A kutatás szerint sok fiatal a közösségi médiában látott, szakértőinek tűnő felhasználók véleményét anélkül igaznak tekinti, hogy mérlegelné: vajon a látott információk mennyire megbízhatóak. Ez gyakran vezethet hamis szorongáshoz egy betegség miatt vagy téves öndiagnózishoz.
Pszichológusok és oktatók egyre gyakrabban hangsúlyozzák, hogy szükség lenne a kritikai gondolkodás és az álhírfelismerés oktatására. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy az ilyen tartalmak követése különösen kockázatos azoknál a fiataloknál, akik érzelmileg erősen kötődnek a közösségi média világához. Ez az elköteleződés, kombinálva a megfelelő egészségügyi alapismeretek hiányával, növeli annak esélyét, hogy a fiatalok valósnak gondolják az álinformációkat – figyelmeztet az NMHH.
A tanulmány szerint az online edukációs programok támogatása és a kritikai gondolkodás fejlesztése kiemelten fontos lenne a közoktatásban,
de nemcsak a diákokat kell edukálni: a szülők és pedagógusok digitális kompetenciájának és tudatosságának fejlesztése szintén elengedhetetlen, hogy hatékonyan támogathassák a fiatalokat az internetes álhírek és félrevezető információk felismerésében.
A címlapkép AI-val generált illusztráció. Forrás: Freepik
Gyerekkor OFF – A legdurvább felnőtt poénok „ártatlan” rajzfilmekben (1.)
