2024.07.24. –  Az Nvidia még 2021-ben készített tanulmányt a GeForce tulajdonosok játszadozásai szokásairól. Akkor kiderült, hogy az Nvidia kártyával rendelkezők több mint 70%-a játszik valamilyen kompetitív, multiplayer címmel. Nagy eséllyel AMD fronton is hasonlóak a számok. Legyen szó Rocket League-ről, Warzone-ról, CS2-ről vagy épp Fortnite-ról, egy biztos: az input lag minimalizálás az elsődleges cél. Az AMD és az Nvidia is jelentkezett az elmúlt években olyan megoldásokkal, melyek valamilyen úton-módon a bemeneti késést hivatottak javítani.

A Reflex és Anti-Lag+ technológiák célja, hogy a rendszerkésleltetést minél alacsonyabb szintre csökkentse. Ez a késleltetés (input lag) az interakció folyamatának kezdetét (egérkattintás, kontroller gomb lenyomása) és a képernyőn való megjelenési időtartamot (lövés, forgás stb. ) foglalja magában. Bizony, kritikus esetekben akár egy „ON” kapcsolón is múlhat egy-egy millió dolláros BO5 döntő utolsó meccse, így nem elhanyagolható ezek szerepe. Nem véletlen, hogy már a Counter-Strike 2 motorja is aktívan épít ezekre a technológiákra.

A működésük

Nvidia Reflex

Kitérünk majd a különbségekre is, ám az alapvető mechanizmus ugyanaz a két megoldásnál. Az Nvidia Reflex és az AMD Anti-Lag+, illetve annak második változata arra készteti a processzorunkat, hogy ne siessen előre a képkockák kirajzolásának folyamatában, hanem pont a megfelelő időpontban a GPU-val szorosan együttműködve és szinkronban tegye ezt. Így jelentősen lecsökkenthetjük a késleltetést, hiszen tökéletes összhangba kerül a CPU és GPU egységünk. Az egyes algoritmusok eltérhetnek a háttérben, de a lényeg a fenti művelet kivitelezése.

A valóság

Jól hangzanak a fenti kijelentések, ám remek kérdés lehet, hogy a valóságban észrevehető-e a Reflex vagy épp az Anti-Lag+ és az Anti-Lag 2 bekapcsolása. Nos, a válasz erre egy egyértelmű IGEN. Már az első változatoknál is mérhetőek voltak a javulások, azóta pedig ez csak tovább javult. Érdemes ránézni egy korábbi Reflex mérésre:

Nvidia Reflex mérések – TechPowerUP

A legnagyobb javulás akkor jelentkezik, ha olyan játékoknál vagy olyan FPS számoknál mérik ezeket, ahol a GPU közel 100%-on jár. Ez a határ számítógépenként eltér, sok esetben pont a gyengébb kártyák profitálhatnak a Reflexből és az Anti-Lag+-ból, hiszen hamarabb elérik a nyers erejük limitjét. Alapértelmezett esetben ilyenkor már romolhat az input lag, ám a fenti megoldások bevetésével a videokártya ilyenkor is annak csökkentésén dolgozik. Ha a CPU jár 100%-on, akkor sokkal kevesebb javulást érhetünk el ezek bekapcsolásával, ám akkor más gondjaink is lesznek már. A fenti eredményeket sok esetben egy FPS limiter bekapcsolásával / FPS limit érték meghatározásával is elérhetjük, hiszen ekkor a kártya nem 100%-on pörög, ám nem minden játékban van erre megfelelő lehetőség.

Anti-Lag 2

2023 végén az AMD kíséretet tett az Anti-Lag 2 bevezetésére. Ekkor azonban a Counter-Strike 2 kitiltásban részesítette a bekapcsolt funkcióval rendelkező játékosokat. Az újabb főpróbára egészen 2024 májusáig kellett várni. Ekkor már sikerrel zárultak a tesztek, a mérések alapján is remek ugrás a második verzió az elsőhöz képest. Legyen szó csúcskártyáról, alacsony vagy magas felbontásról, minden esetben mérhető volt a különbség nem csak a kikapcsolt állapothoz képest, de az előző generációs megoldáshoz képest is. 2024 júliusának végén a Dota 2 és a Counter-Strike 2 támogatja csak a megoldást, illetve továbbra is Radeon RX 7000 vagy újabb videokártya szükségeltetik hozzá. 

Különbségek

Kiderült tehát, hogy az ötlet alapvetően remek, az esetek nagy részében működik is. Hiába az azonos cél, jelentősen eltérnek egymástól a technológiák. Ha objektíven nézzük, akkor az Nvidia megoldása kifinomultabb, de nem csak ez az egyetlen előny.

AMD vs. Nvidia – A szomorú igazság

Battle(non)Sense 2023 novemberben már körüljárta a témát.  Jól látható, hogy az Nvidia oldal jóval több előnnyel jár, míg az AMD oszlop kifejezetten lelombozó. Nézzük is a legnagyobb különbségeket, melyek az elmúlt fél évben sem változtak:

• Az AMD megoldás csak a legfrissebb szériát támogatja, az Nvidia még a 2014-ben megjelent kártyákat (pl. GeForce GTX 980) is támogatja
• Az AMD megoldását külsőleg kivitelezi a szoftver, míg a Reflex teljes értékű, játékba integrált megoldás
• Az Nvidia Reflex nem jár veszélyekkel, míg az AMD megoldását akár csalásként is azonosíthatják a játékok, remek példa erre a Counter-Strike 2 banhullám
• Az AMD Anti-Lag 2-t 2024 júliusában csak két játék támogatja teljes mértékben
• Az AMD Anti-Lag+ egyetlen előnye, hogy papíron bármilyen játékhoz bevethető, míg az Nvidia-nál szükséges a fejlesztő támogatása is

Jól látható tehát, hogy 2024 júliusában objektív oldalról megközelítve továbbra is fényévekkel jobb lehet az Nvidia megoldása, az Anti-Lag 2 remek út lehet, ám a korlátozott játéktámogatás még nem sok jóval kecsegtethet. Nem véletlen, hogy a kompetitív játékosok szinte kizárólag Nvidia kártyákkal játszanak, ám az AMD előtt is ott a fejlődési lehetőség. Remélhetőleg az év vége felé már egy sokkal kiegyensúlyozottabb küzdelmet olvashatunk le a piacon.

Ezt olvastad már?

Alkalmas egyáltalán játékra az okosóra? Minden kérdésedre válasz itt