2024.05.14. – Manapság, ha valaki számítógépet épít, akkor a hardverek kiválasztása után már csak azt kell eldöntenie, hogy milyen operációs rendszer kerüljön a gépre. Ez az esetek nagyon nagy részében a Windows valamelyik verzióját (-manapság a 10 és 11 uralkodik-) takarja. A másik opció a Linux lehet, ám valójában csak pár százalékot tesznek ki a linuxos felhasználók. A Mac felhasználókat szintén nem érdemes idevenni, hiszen az almás gépek előre telepített rendszerrel érkeznek. Azt azért mostanra mindenki tudja, hogy a számítógépezés nem teljesen veszélytelen folyamat, főleg, ha internet eléréssel is rendelkezik a masina.

Az operációs rendszer kiválasztása után éppen ezért jogosan merülhet fel a kérdés, hogy milyen vírusirtót is telepítsen fel a felhasználó. Néhányan a Windows beépített megoldása mellett maradnak, többen pedig valamelyik külső gyártó szoftverét hívják segítségül. Az elmúlt években azonban rengeteg tévhit terjedt el ezekről a programokról, melyeknek sok esetben semmilyen igazságalapjuk nincsen vagy csak féligazságok. A PCWorld ezeket igyekezte kigyűjteni egy bejegyzés formájában. Nézzük is, hogy milyen tévhitek keringenek a vírusirtókról.

1. Mindenképp telepítened kell extra vírusirtót a Windowsra

Rögtön el is érkeztünk az első mítoszhoz. Butaság lenne azt állítani, hogy ez teljesen alaptalan kijelentés, hiszen voltak olyan időszakok, amikor ez igaznak bizonyult. A Windows 8-ban debütált Defender rendszer azonban új szintre emelte a Microsoft rendszerének védelmét. Teljesen ingyen és bérmentve védi a felhasználókat a káros alkalmazásoktól, programoktól. A tesztek alapján pedig a legjobb, külsős antivírusok szintjét hozza manapság is. Az AV-TEST.org is a legjobbak közé sorolja. A legtöbb esetben a külsős, sok esetben fizetős vírusirtók az extra szolgáltatásaikban (pl. jelszókezelés, VPN) tudnak már csak többet nyújtani. Ennek köszönhetően, ha csak nincs extra igényed, akkor egyáltalán nem kell fizetős alkalmazás felé nyúlnod.

2. Csak Windowsra készülnek vírusok

Ismét egy féligazság. Az tény, hogy a legtöbb vírust Windowsra írják, ám ennek is megvan az oka. Nem feltétlenül azért, mert sokkal sebezhetőbb lenne a rendszer, hanem az első bekezdésben említett népszerűség miatt. Amíg az asztali PC-k jelentős részét a Windowsos masinák adják, addig a legtöbb vírus erre is fog készülni. Ennek ellenére linuxos és Mac OS-re írt kártevőkkel is lehet találkozni, melyek szintén hatalmas pusztítást végezhetnek a rendszereken. Nem véletlen, hogy az Apple XProtect néven egy vírusirtót is elrejtett a Mac OS rendszerekben.

3. A vírusirtó lelassítja a számítógéped

A vírusirtók értelemszerűen folyamatosan futnak a háttérben és vizsgálják a fájlokat. Ellenőrzik a letöltött állományokat, de az éppen elindított alkalmazást is tüzetesen átnézik. Ez némi extra munkával látja el a processzort, ám manapság ezt meg sem érzik a modern AMD és Intel egységek. Régebben ez is igaz lehetett, ám manapság érdemes valamilyen más problémára gyanakodni, ha lassulást tapasztalunk a gépünkön.

4. Manuálisan kell futtatnod a vírusirtót

Nem kell az extra szkennelés

Sokan a mai napig akkor érzik csak magukat biztonságban, ha hetente, kéthetente elindítanak egy manuális szkennelési folyamatot a számítógépen. Ártani nem árt, ám ahogy az előző bekezdésben is említettük, ezek az alkalmazások folyamatosan futnak a háttérben. Sőt, ha úgy érzékelik, hogy kihasználatlanul pihen a számítógép, akkor sok esetben extra ellenőrzéseket is végrehajtanak a fájlokon. Ezt azonban teljesen automatikusan teszik, így felesleges manuális szkennelést futtatni, ha nem indokolja semmi. Értelemszerűen egy „ismeretlen” külső merevlemez felcsatlakoztatása után más lehet a helyzet, ám valójában azt is valós időben ellenőrzi a vírusirtó.

5. Mindentől megvéd a vírusirtó

Nem a vírusok jelentik a legnagyobb veszélyt manapság

Manapság a támadások elenyésző részét képezik csak a klasszikus értelemben vett vírusok. Nem érdemes elhagyni a vírusirtók használatát, ám a legtöbb esetben úgynevezett social engineering teszi ki. A pszichológiai manipuláció az informatikában olyan megtévesztő viselkedés, amely arra irányul, hogy a megtévesztett személy az egyébként nem jogosult megtévesztő számára bizalmas adatokat adjon át, vagy lehetőséget biztosítson a rendszerbe történő belépésre.

Ezzel az átlagfelhasználó megtévesztő emailek és weboldalak formájában találkozhat. Sokszor teljesen önként adják át a belépéshez szükség adatokat vagy a bankkártyával kapcsolatos információkat a célpontok. Több vírusirtó is szűri ezeket az emaileket és oldalakat, ám a gyakran változó domainek miatt ez lehetetlen küldetés. Érdemes tehát vírusirtó mellett is kellő körültekintéssel böngészni az interneten, háromszor is átgondolni, hogy kiknek és mikor adjuk ki az értékes adatainkat.

Ezt olvastad már?

9 bitangjó felnőtt rajzfilmsorozat, amit a streaming adhat