5 retro gamer pillanat, amit csak az igazi veteránok értenek
Ez az igazi retro életérzés; zümmögő hangszórók, zenélő modemek, igazi aranykor volt, amire már csak a nagy veterán gamerek emlékezhetnek.
Ez az igazi retro életérzés; zümmögő hangszórók, zenélő modemek, igazi aranykor volt, amire már csak a nagy veterán gamerek emlékezhetnek.
Ez az igazi retro életérzés; zümmögő hangszórók, zenélő modemek, igazi aranykor volt, amire már csak a nagy veterán gamerek emlékezhetnek.
RP
2021.09.06. – Manapság, a modern technológia korában rengeteg dolgot alapnak veszünk. A gigabites interneten pillanatok alatt letöltődnek a hatalmas méretű játékok is, a boltokban pár ezer forintért már teljesen korrekt perifériákat vehetünk. A kompatibilitással sincsenek gondok, hiszen gyakorlatilag több tízezer eltérő konfigon is bármilyen probléma nélkül elindulnak az általunk letöltött dolgok.
A tárhelyeken sem kell aggódnunk egy ideje, hiszen ma már egy 4 TB-os merevlemezen vagy több TB-os SSD-n sem lepődik meg az ember, melyen több tízezer kép vagy épp rengeteg játék elfér. Ám ezek nem mindig voltak így, pár évtizedes visszatekintésben általában a fenti feltételekkel kapcsolatos korlátok is mindig hozzáadnak valami pluszt az akkor átélt élményeinkhez.
Emeljük ki 5 olyan pillanatot, melyekbe biztosan beleszaladtunk, ha nem pár éve csöppentünk bele a gamer világba!
Igazi klasszikusról beszélhetünk, bár még manapság is előfordulhat a jelenség. A számítógép melletti 2.0-ás hangszórók igazi jósként működtek, hiszen a telefon tényleges kijelzése előtt zümmögő, mormogó hangokkal jelezni tudta a beérkezett hívások, üzenetek érkezését. Igazából semmilyen ördögi dolog nincs a történetben. A telefonok és adótorony közötti információátvitel elektromágneses zavarokat okozott a közvetlen környezetében, az ettől kevésbé védett hangszórókat is megzavarva.
Bizony, akkoriban még csak álmodhattunk a manapság 50G-s gyorsulást és 19000 DPI-t is bíró optikai szenzorokról. Az egerek még mechanikus megoldást használtak, melynek főszereplője a fentebb is látható golyó volt. A golyó mozgásait két, az egér belsejében elhelyezett tengely észlelte és ez alapján továbbította a gépnek, hogy milyen irányban és mennyit mozdultunk is el. Igen ám, de ez a golyó képes volt összegyűjteni a világ összes porszemét, ételmaradékát is az asztalról, így néha ki kellett kapnunk a helyérőről, hogy megtisztíthassuk.
Annak idején az internetezés sem volt álom, de megvolt a maga bája a zenélő modemeknek hála. Sokáig csak a „betárcsázós netnek” hívott dial-up alapú szolgáltatást vehették igénybe a felhasználók. A kapcsolat legfeljebb 56 Kbit/s sebességrere volt képes, és a telefonvonalon zajló beszélgetések zörejei nagy mértékben ronthatták a kapcsolat minőségét.
Rengeteg régi gépen megtalálhattuk a gombot, ám sokan a mai napig nem tudják mit csinált. Leegyszerűsítve a processzorok órajelét állította, de sok esetben például kikapcsolta a cache-t is. Erre azért lehetett szükség, mert akkoriban még rengeteg program érzékeny volt az órajelekre. Volt amelyikhez bekapcsolt Turbo gomb kellett, mert épp azt kívánta meg, de a fordítottja is előfordult. A folyamatos használata sem volt túl optimális, volt, hogy nem is bírták a gyári hűtők az iramot.
Ha nem működött a NES/SNES vagy a piacos sárga kazettás kis gépünk kazettája, akkor jöhetett a mindent megoldó fújás. A valóságban természetesen nem csinált semmit a művelet, de legalább elhitettük magunkkal, hogy milyen nagyszerű problémamegoldó képességekkel rendelkezünk.
Erre ma már lecsapna a cancel culture! – 18 ultrakáros retro játékreklám