10 dolog, amiben teljesen eltér a One Piece anime az eredeti mangától
Az élőszereplős One Piece-sorozatot mindenki az animéhez kezdte hasonlítani, ami nem mellesleg pont ugyanannyira tér el az eredeti mangától.
Az élőszereplős One Piece-sorozatot mindenki az animéhez kezdte hasonlítani, ami nem mellesleg pont ugyanannyira tér el az eredeti mangától.
Az élőszereplős One Piece-sorozatot mindenki az animéhez kezdte hasonlítani, ami nem mellesleg pont ugyanannyira tér el az eredeti mangától.
Adaptálni valamit azért nehéz feladat, mert úgy kell hűnek maradni az alapanyaghoz, hogy közben egy teljesen újfajta médiumnak is meg kell felelni. Például, ami működőképes fekete-fehér rajzolt formában papíron, az nem biztos, hogy kielégítő tud maradni színes és hangos animációként.
A Harry Potter-filmekben például egy csomó dolgot, történetszálat, de még dialógusokat is meg kellett változtatni, hogy azok jól illeszkedjenek a mozgóképes formulába, hatékonyabban lehessen elmesélni a varázslótanoncok kalandjait. Ez a helyzet szinte az összes könyvből, videojátékból készült filmmel, sőt, még a mangából adaptált animékkel is.
Igaz, legalább az animék a látványvilágnak meg tudnak ágyazni a mangákkal, de ezt leszámítva egy csomó dolgon kénytelenek változatatni, ha sikerre akarnak vinni egy érdekes történetet. Aki például a Dragon Ballt vagy a Narutót mangaként ismerte meg előbb (Magyarországon ilyen ember nem létezik, de), az az ujját a képernyőre szegezve csodálkozhatott rá az eltérésekre.
Ez alól pedig a legrégebb óta futó anime- és mangasorozat, a One Piece sem kivétel. A Monkey D. Luffy és kalózcsapatának kalandjait elmesélő történet éppen most élte meg az élőszereplős feldolgozását, és mivel a legtöbben az animét ismerik, így nyilván elsősorban ahhoz méregetik a netflixes adaptációt, hogy az mennyire hű hozzá és a többi…
Kezdjük azzal, hogy már eleve az anime is egy adaptáció, szóval itt-ott az is eltér Eiichiro Oda eredetijétől. Ahhoz tehát, hogy teljes és pontos képet kapjunk, érdemes megismernünk azokat a részeit is az animének, amit teljesen, vagy csak részleteiben szabtak át, és maximum csak utána térnünk rá azokra, melyekben a Netflix-sorozat mutat mást az animéhez képest.
Össze is szedtünk 10 illusztris példát, miben mutat mást az anime, mint a manga.
Zeff egy kemény fószer, mindegy, hogy az animés vagy a mangás sztoriját ismerjük. Igaz, a mangában sokkal valadd körítéssel mesélték el a lábának az elvesztését: amíg az animében Sanji megmentése közben egy horgonyláncba akad, ami aztán letépi, addig a mangában saját magának vágja le, méghozzá egy kővel. Sőt, ezután még meg is eszi azt.
A One Piece animeadaptációja nem csak a történetbe nyúlt bele. Az alkotóknak egy csomó dolgot cenzúzárniuk is kellett, mert attól tartottak, hogy a szélesebb közönségnek nem fognak tetszeni a bevállalósabb dolgok. Na meg, ha a magasabb korhatár-besorolás sem jött volna jól.
A lényeg, hogy egy csomó lentebb is felsorolt dologhoz hasonlóan Law szokásán is finomítani kellett, aki a mangában elég parasztul tudott néha viselkedni. Egészen pontosan igen sokszor mutatott be másoknak, amit az animében teljes egészében kivágtak.
A mangában Ace egy manjit, azaz Ázsia-szerte elterjedt vallási szimbólumot tetováltatott a hátára, amit Whitebeard jolly rogerével kombinált. Errefelé a manjit szvasztikának nevezzük, amit hiába használnak még a buddhisták is, a legtöbben a nácik jelképeként azonosítják.
Szóval Ace egy ilyen horogkereszt-szerű mintát varratott magára, amit nyilvánvaló okokból teljesen át kellett alakítani az animében. Az alkotók attól tartottak, hogy ha megtartják a mangában is használt szvasztikát, azzal hatalmas botrányt keltenének a nyugati világban, ezért inkább egy sokkal unalmasabb, egyetlen felekezethez sem köthető csontokkal cserélték ki.
Hasonló cenzúrára egyébként más alkotásokban is volt már példa: a Naruto és a Tokyo Revengers is így járt a manjival.
Itt alapvetően nem egy narratív változtatás történt, hisz Luffy az animében és a mangában is pontosan úgy szerezte a szeme alatti sebet. Ugyanakkor, míg a mangában rögtön a történet elején elmesélik az esetet, addig az animében erre 878 részt, és 20 évet kellett várni.
Kettejük harca a mangában mondhatni elég gyors volt: Kaido egyetlen csapással kiütötte a gumifiút, aki sehogyan sem tudott neki sérülést okozni. Az animében ez a párharc egy kicsit másképpen történt, ahol azért ehhez képest sokáig viaskodott Luffy-val, mielőtt elkente a száját.
Egyébként ez több másik harcra is igaz: az animében sokkal jobban elnyújtották az összecsapásokat, hogy a lehető legkevésbé előzzék be a mangát. Éppen emiatt a sorozat tele van fillerrel, tehát a fő cselekményszálat egy kicsit sem előremozdító töltelék epizódokkal, melyekben olyan apróbb, viccesebb sztorikat ismerhetünk meg, melyek a mangában nem kaptak helyet.
Bellamy sem szarral gurigázik, de aki a mangában találkozott először a karakterrel, az egy sokkal agresszívabb, kegyetlenebb figurát ismerhetett meg benne. Bellamy nem szereti a csalókat, így amikor megneszeli, hogy Roshio tisztességtelenül kártyázik, azonnal a torkának esik.
Az animében ez úgy történik, hogy kicsavarja a kezét, meglövi, kilövi az ablakon, majd utána vetődve befejezi a „munkát”. A mangában ez sokkal bestiálisabb: ott kicsavarja a kezét, lelövi, de nem tossza át az ablakon, hanem inkább leönti alkohollal, majd felgyújtja.
A szigorú cenzúra Vivi hipnotikus, de még annál is szexuális töltetőbb ruháját is utolérte, ami az animében jóval konszolidáltabbra lett szabva, mint a mangában. Szerintem a képen érezni a különbséget:
Mivel Zoro egy igen fontos szereplője a One Piece-nek, ezért az animében sokat finomítottak egy olyan jeleneten, ami garantáltan kiverte volna a biztosítékot a legtöbb rajongónál. A mangában Zoro nemes egyszerűséggel kinyírja Helmeppo házikedvencként tartott farkasát, ami igen nagy felbolydulást okozott, míg az animében csak móresre tanítja egy székkel.
Zoro jelleme után Bartolomeón is sikerült egy kicsit szelídíteni, aki a mangában és az animében is egy hatalmas Luffy rajongó. Ahogyan pedig a legtöbb fanboy, úgy ő is a végsőkig hajlandó elmenni, hogy bevédje a kedvencét, ami nála fizikai bántalmazásban csúcsosodik.
A mangában például egyszer csúnyákat mondtak Luffy-ra, akinek becsületét úgy védte meg, hogy egyszerűen kivágta a csúfolódó nyelvét a helyéről. Az animében idáig ugyan nem megy el, de így is eléggé ellátja a Luffy-t kritizáló baját.
Bizony, hogy Naminak is kijár abból a mélyen traumatikus múltból, amiben Luffy legénységének összes tagja osztozik. Bár az anime nem sokat változtatott ezen, a manga sokkal sötétebben mutatta be a lány fogadott anyjának, Bell-mère halálát.
Amikor Arlong a Cocoyashi falu lakosságát terrorizálja, akkor Bell-mère bártan, de esélytelenül száll szembe a gonosz halkalózzal. Arlong pedig nem is fogta vissza magát, és kegyetlen módon kivégezte a nőt, méghozzá a gyerekek szeme láttára.
Az animében Arlong közvetlen közelről mellkason lövi Bell-mèret, amibe azonnal belehal. A mangában még kegyetlenebb a halála: a kalóz esélyt sem adva a túlélésre centiméterekről fejbelövi.
Nyilván, mivel egy nagyon-nagyon régóta futó manga-anime sorozatról van szó, még ennél is sokkal több eltérést fedezhetünk fel. Ha tehát valami érdekessel te is ki tudod még egészíteni, akkor azt mindenképp tedd meg a kommentekben!
A Netflixes One Piece lenyomta a Stranger Thingst és a Wednesdayt is