A PS2-es megjelenése óta nagy rajongója vagyok a Monster Hunter-szériának.

A PS2-es megjelenése óta nagy rajongója vagyok a Monster Hunter-szériának. Nagy valószínűséggel ennek nosztalgikus okai is vannak, ugyanis szerencsémre gyerekkoromban volt egy baráti közösségünk, amin belül igazi szerelem volt a szörnyvadászós franchise. A PSP-s Unite és Portable 3rd például komoly délutáni elfoglaltságnak számított, nem egyszer történt meg, hogy heten-nyolcan levágódtunk a gimnáziumunk könyvtára elé és Rajangokat hajkurásztunk két csoportban. Ha az ember ennyire belefolyik valamibe, nehezen tudja megutálni, pláne úgy, hogy a Capcom idő közben állandóan tökéletesítgette a formulát. Tény, ma már ennek okán talán annyira nem is nagy kihívás a cím, de könnyen lehet, hogy csak a rutin beszél belőlem. Az viszont biztos, hogy a Monster Hunter World után a Monster Hunter Rise is az egyik legjobbjának számít a sorozatnak.

Mi sem igazolhatta ezt jobban, minthogy a Monster Hunter Rise hatalmas sikernek örvendett a Nintendo hibrid konzolján a 2021-es premierje után. Sorra döntötte meg az eladási rekordokat, majd pedig egy óriási kiegészítővel, a Sunbreakkel bővült az alapjáték. A játék sikerét meglovagolva PC-n is tiszteletét tette az alkotás, mely ott is kimagasló teljesítményt ért el eladások tekintetében. Így nem is volt kérdéses, hogy előbb-utóbb a Sony és a Microsoft konzoljain is megjelenjen a Monster Hunter Rise. Ennek 2023 januárjában el is jött az ideje, most pedig végre megérkezett az előbb említett Sunbreak kiegészítő csomag is.

 

Mivel egy olyan játékról beszélünk, ami már évek óta játszható, különféle médiaplatformokon akár végig is nézhető, nem hiszem, hogy a legjobb dolog, amit tehetek, az a történet és a játékmenet ismertetése. Ez a teszt inkább amolyan véleménycikk lesz, aminek a középpontjában a kézikonzolos verzió átiratának sikere, na meg a nagykonzolos játékélmény lesz majd.

Nem mindig sül el jól egy játék kézikonzolról való portolása nagy gépekre. Jelen esetben annyiban könnyebb volt a fejlesztők dolga, hogy már Nintendo Switchen sem érződött lebutított, egyszerűsített játéknak a Monster Hunter Rise. Természetesen nem ért fel a Monster Hunter World grafikai részletességéhez, valamint a pályadizájn is visszafogottabb lett, azonban a kellően színes, kontrasztos és változatos helyszínek ellensúlyozni tudták ezt a hiányosságát. Szerencsére nagy kijelzőn is parádésan fest a játék, a megnövekedett felbontás és a sokkal nagyobb grafikai részletesség jót tett a játék megítélésének.

Három grafikai opció áll a rendelkezésünkre PlayStation 5-ön. A teljesítményt előnyben részesítő módban 1080p felbontás mellett atomstabil 120fpssel élvezhetjük a játékot, ekkor azonban a grafikai részletességből is visszább vesz a játék. A Default beállítás ugyanúgy a 120fpst célozza meg, és általában 100fps felett marad még a legizzasztóbb harcok során is. Ilyenkor lényegesen szebb a játék, mint Performance módban, és a teljesítmény sem romlik számottevően.

A harmadik opció értelemszerűen a legszebb képet hozza el nekünk, ez a PC-s körökben az Ultra beállításnak felelne meg. Ez a mód képes kitolni magából a natív 4K-t, na meg egy szép, stabil átlag 75fpses teljesítményt. A játék folyamatos, nem akadozik, komoly fps dropot nem észleltem, vagyis mondhatjuk, hogy jól optimalizált a Capcom, a legkeményebb beállításokkal is stabilan 60fps fölött pörög a cím. Ez egy igazán nagy, jó színekkel dolgozó UHD tv-n igazi csemege, pláne úgy, hogy tele van a játék villódzó effektekkel, valamint nem ritkán fordul elő, hogy egyszerre 10-15 játékelem is aktív a képernyőn. Szerencsére a PS5 jól bírja a gyűrődést, itt például szerencsés, hogy eredetileg Switchre tervezték a játékot. Ám mivel a bevezetőben is írtam, én már a PS2-es első részt is imádtam, így gondolom senkit sem lep meg, ha nem a látványt részesítettem előnyben, így a tesztelés nagyját Performance módban pörgettem.

Ami viszont pozitívum volt számomra (a Rise úgy, ahogy van kimaradt PS-en, azt még Switchen játszottam és most, a teszt okán ugrottam fejest a Sunbreakbe a Sony konzolján), hogy a hanghatások sokkal jobbak a nagygépen. A PS5-ös 3D Audio meglepően nagy pluszt ad a játékélményhez. Lehet ez csak nekem újdonság, vagy érdekes, de a Switchről váltva igazán feltűnő volt a különbség. Nagy valószínűséggel azok, akik állandóan ilyen minőségben játszanak, ezt nem fogják ily’ módon észrevenni. Viszont már emiatt is megérte rápróbálni az új portra.

S ha már a sajátosságokról beszélünk, természetesen a DualSense adta újdonságok, például a haptikus feedback és az adaptív ravaszok is tiszteletét teszik játék közben. Bowgun használat esetén például ellentart a ravasz, mintha a valóságban akarnánk elsütni egy ilyen fegyvert, na meg pajzshasználatnál is igyekszik a kontroller élethű érzéseket közvetíteni a tenyerünkbe. Ez tök jól hangzik, viszont engem személy szerint nagyon zavart, sajnos ezek a csili-vili dolgok nem tudtak elvarázsolni. Ilyen téren mindenkitől elnézést kérek, nem számítok újhullámos gamernek, az ilyen extrák inkább tűnnek parasztvakításnak, mint tényleges játékélményt növelő innovációknak. (A 4DX-es mozikat sem értem…)

Összességében egyébként a Monster Hunter Rise: Sunbreak egy kifejezetten jó port lett, remekül sikerült átültetni a legendás és kultikus szörnyvadászást PlayStationre. A többféle grafikai beállításnak hála mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet, összességében pedig korrekt látványt nyújt a környezet visszafogott összetettségének ellenére is.

Összefoglalás

Fullos szörnyvadászat, nagyképernyőn – Monster Hunter Rise Sunbreak PS5 teszt


Szerzői értékelés

8

Összességében egyébként a Monster Hunter Rise: Sunbreak egy kifejezetten jó port lett, remekül sikerült átültetni a legendás és kultikus szörnyvadászást PlayStationre. A többféle grafikai beállításnak hála mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet, összességében pedig korrekt látványt nyújt a környezet visszafogott összetettségének ellenére is.

Hamisítatlan MH-játékmenet

Temérdek szörny és felszerelés

A Sunbreak kiegészítő adta további lehetőségek

Kiemelkedően stabil teljesítmény

Jó multiplayer

Visszafogott látvány

Lényegében „csak” egy port

Olvasói értékelés

0

×