Ezen a komponensen nem érdemes spórolni.

Ha gépépítésre adjuk a fejünket, akkor két alkatrészen biztosan nem szabad spórolni. Az alaplap és a tápegységünk nagyban meghatározza gépünk fejleszthetőségét hosszú évekig. Az alaplap specifikációban és felszereltségében szabhat gátat a későbbi fejlesztés sikerességének, míg a tápunk teljesítménye szintén beleszólhat a történetbe, ha kicentiztük volna építésnél. A táp minőségén sem érdemes spórolni, hiszen a gyenge alkatrészek, a védelem hiánya és a valóságnak nem megfelelő adatok akár végzetes kárt is tehetnek számítógépünkben. Természetesen a többi alkatrészt sem illik elhanyagolni, de egy processzor, videókártya vagy épp memóriabővítés sokkal könnyebb lehet, ha biztos alapokra építkezünk.

Így válaszd ki a megfelelő tápot!

Mi is az a táp?

Elintézhetnék annyival az egészet, hogy a számítógép tápellátásáért felel, de ennél jóval összetettebb feladatkörrel rendelkezik. A fő feladata, hogy a hálózati feszültséget (mely hazánkban 230V, 50 Hz váltakozó feszültséggel) a hardverek számára megfelelő egyenáramú értékre alakítsa.

Mekkora táp kell nekem?

Szerencsére manapság már egészen használható kalkulátorok is léteznek erre a célra, a BeQuiet weboldala gyakran frissül, így például az LGA 1700-as Inteleket is megtaláljuk rajta. Használata egyszerű, ki kell töltenünk a meglévő vagy megvásárolni kívánt komponenseket az oldalon, majd ezután kapunk egy hozzávetőleges értéket.

Az oldal által kidobott érté

A weboldal általában felülbecsül, ám még az általa kidobott értékre is érdemes lehet pár száz wattot rádobni, ha később fejleszteni is szeretnénk a gépet. Kijelenthető, hogy 30-80%-os terhelés környékén érik el a legnagyobb hatásfokot a modern tápok, így erre az arany középútra kell majd törekednünk a kiválasztásánál. Nem érdemes 200 wattot fogyasztó géphez 1000 wattos tápot vennünk, ahogy 500 wattot fogyasztó szörnynél sem ajánlott, hogy kicentizzük a dolgot egy 550 wattos táppal.

Hatásfok

Egy tökéletes világban a táp annyi fogyasztás venne fel amennyire a gépnek pontosan szüksége van. Ám sajnos erről nem beszélhetünk, így a táp által felvett és leadott teljesítménye között bizony eltérések vannak. A hatásfok ennek a két számnak a hányadosát jelenti. Minél jobb ez az érték, annál kevesebb lesz az energiaveszteségünk és ezáltal a tápunk kevesebb hőt is termel majd.

A hatásfokkal kapcsolatos a 80 Plus tanúsítványrendszer is. A fokozatokat folyamatosan bővíteni kellett, ahogy egyre jobb hatásfokkal rendelkező tápok lepték el a piacot.

80 Plus hatásfokok 20%-os terhelés 50%-os terhelés 100%-os terhelés
Standard 80% 80% 80%
Bronz – Bronze 82% 85% 82%
Ezüst – Silver 85% 88% 85%
Arany – Gold 87% 90% 87%
Platina – Platinum 90% 92% 89%
Titanium 94% 96% 91%

Néhány gyártó pofátlan módon bármiféle tanúsítvány nélkül is a termékük nevébe illeszti a 85 Plus, 90 Plus stb. kifejezéseket. Érdemes részletesen elolvasni a leírásukat.

Moduláris, nem moduláris?

Moduláris táp és a szabadon választható csatlakozók

A tápok rengeteg alkatrész áramellátásáért felelősek, ám nem biztos, hogy minden esetben használjuk is azokat, erre természetesen a gyártók is rájöttek. Három kategóriára oszthatjuk fel a tápokat:

  • Nem moduláris – Egyik kábelt sem választhatjuk le a tápról, így a gépház belsejében kell elrejtenünk a felesleges „maradékot”
  • Félmoduláris – A legszükségesebb kábeleket (CPU, Alaplap) nem választhatjuk le, ám az opcionális kábeleknél szabadságot kapunk a gyártóktól
  • Moduláris – Minden kábelt leválaszthatunk a tápról, teljesen személyre szabhatjuk a kábelek számát

Single-rail vagy multi-rail?

A fenti kifejezésekkel gyakran találkozhatunk, ha a tápok adatlapjait nézegetjük. Nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy hány ágon szállítja alkatrészeinkhez a 12V-ot a tápegység. Single-rail esetében egy nagy ágról beszélhetünk, míg multi-rail esetében több kisebbről. Általában ez azt jelenti, hogy külön ágat kap a processzor, illetve az egyes PCIe csatlakozók. Papíron ez a biztonságosabb, hiszen magasabb fokú védelem és kisebb terhelés jellemzi az egyes táp alkatrészeket, ám nagyobb fogyasztóknál már gondban lehetünk, ha valamelyik ág egyszerűen nem bírja kiszolgálni azt. Ezért a mai napig a legtöbb, nagyobb teljesítményű PC-be inkább a single-rail változatokat ajánlják. 

Méret

Ahogy az alaplapoknál, úgy a tápoknál is több szabványméret létezik. Az esetek 90%-ban ATX méretű tápot kell keresünk, kisebb házaknál találkozhatunk SFX és több egzotikus mérettel is, ám erre külön felhívják a figyelmünket a házak gyártói.

Ajánlott tápok

Manapság tápok százait találhatjuk meg a piacon, így nem könnyű a választás. Van néhány gyártó, akivel nem nyúlhatunk mellé, ám náluk is becsúszhat bizony egy-egy hibás vagy félresikerült példány. Szerencsére léteznek kiváló gyűjtőoldalak erre a célra:

  • Angol nyelven a PSU Tier List oldala siet a segítségünkre.  Az “A” betűvel jelölt példányok a legjobbak, a C kategória már a gyengébb, de még mindig vállalható tápokat sorolja fel. “D” betűjellel azokat a tápokat találjuk, melyeket csak iGPU esetében ajánlanak a gyűjtés készítői, az “E” betűjelnél pedig az elkerülendő egységeket olvashatjuk le. Amennyiben a kinézet vagy éppen gépben duruzsoló tápunkat az “F” betűnél találjuk, abban az esetben gondolkozzunk el a mihamarabbi cserén.
  • Magyar nyelven a Prohardveres fórumlakók táblázatát érdemes átböngésznünk, itt megtaláljuk a teljesítmény mellett a hatásfokot, garanciát vagy épp a felépítés típusát is.

Neked milyen táp van a gépedben?

Borítókép: FreePcTech

×