Megérkezett az idei év legjobbja - Elden Ring PS5 teszt
Meg lennénk lepve, ha nem kapna Game of the Year díjat az Elden Ring. Kategóriájának eddigi legjobbja.
Meg lennénk lepve, ha nem kapna Game of the Year díjat az Elden Ring. Kategóriájának eddigi legjobbja.
Meg lennénk lepve, ha nem kapna Game of the Year díjat az Elden Ring. Kategóriájának eddigi legjobbja.
Lehetőségünk adódott, hogy teszteljük a Sony legújabb konzolján a From Software Game of the Year várományos alkotását, az Elden Ringet. Temérdek játékóra, temérdek szenvedés, de megérte!
Az Elden Ring egy sötét fantáziakörnyezetben játszódik, amely a „Lands Between”-nek neveznek. A történet alapját a Trónok Harca atyja, George R.R. Martin fektette le, erre építette rá a világot a From Software csapata.
Az Elden Ring nagyjából ugyanúgy indul, mint minden Souls játék. Miután rákattintunk az új játékra, egy megfelelően sötét, fantasy bevezetőt kapunk, amely részletezi a felfedezni készülő világ bukását.
Konkrétan az történik, hogy Lands Between bukását az Elden Ring megsemmisülése okozta, a gyűrű darabokra törése pedig egy kisebb poklot generált.
A játék bevezetője nem kínál további narratívát azon a tényen kívül, hogy neked, egy újonnan feltámasztott „Tarnished”-nek, meg kell javítanod a gyűrűt úgy, hogy összeszeded a világban szétszóródó szilánkjait.
Innentől minden nagyon ismerős. Bekerülsz egy karakterkészítőbe, amely lehetővé teszi karaktered megjelenésének megváltoztatását, elnevezését és kezdő osztályának kiválasztását. Az alkotó menüpont nagyjából megegyezik a Dark Souls 3-ban láthatóval, ami azt jelenti, hogy rengeteg szabadságot kapsz karaktered megjelenésének megváltoztatására.
Még az osztályok is meglehetősen hasonlóak, bár különböző neveket kaptak. Például a varázslókat ma csillagászoknak, míg a papokat prófétáknak hívják. Mint minden Souls játék, az osztályok nem túl fontosak. Mindössze annyi szerepük van, hogy meghatározzák a kezdő statunkat, valamint a felszerelésünket. Nincsenek osztályspecifikus készségek, varázslatok vagy tárgyak. Egyedül különféle tárgyak kritériumai határozhatják meg, hogy milyen irányba kellene tereljük a karakterünk, de ezt könnyedén orvosolhatjuk szintlépések után, így attól sem kell tartani, hogy emiatt valamiről lemaradnál.
Míg a korábbi Souls-játékok lineáris felépítésűek voltak, a From Software ezúttal úgy döntött, hogy elhagyja ezt a formulát és helyette egy nyílt világú formátumot választ.
A világ gigantikus és epikus lett. A hegy tetején, ahonnan elindulunk, mindent láthatunk, a hatalmas, pusztuló kastélyoktól a látképbe behatoló csillogó tornyokig és a távolban kóborló kőóriásokig.
Akik nagy Souls-fanok, azok a játék elején biztosan meglepődtek. Az Elden Ringben ugyanis végre lehet ugrani is, nem csupán gurulni. Ez hatalmas pozitívum, ugyanis nem csupán a felfedezések során, de a harcok során is több lehetőséget kapunk így. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen monumentális világ kidolgozása után már-már röhejes lett volna nem megkapni az ugrás lehetőségét.
Szintén újdonság, hogy ezúttal van lehetőségünk úgynevezett Spiriteket szerezni a játékban. Ezeket árulhatják NPC-k, de Boss lényekből is eshetnek. Ezeket a lelkeket megidézhetjük bizonyos helyzetekben, ők pedig ameddig erejük bírja, segítenek nekünk a harcokban. Forradalmi újítás ez, ugyanis még akár aggrózni is tudnak, így hát nem egyszer húztak ki a végigjátszás során a csávából. Megidézésük manába kerül, de hát ennyi áldozatot bőven megér pár harcostárs.
Az Elden Ring lehetővé teszi más játékosok megidézését is, ha inkább egy barát vagy idegen segítségre lenne szükségünk. Persze a korábbi Souls-játékokhoz hasonlóan ellenséges játékosok is megtámadhatják az óvatlan kalandorokat, ha megfelelő tárgyat használnak ehhez. Az emberi segítség meghívásának képessége kulcsfontosságú módja annak, hogy leküzdjük a kihívásokkal teli Bossokat. Godrickot például két másik játékostárs segítségével sikerült legyűrni, ám így már relatíve könnyebb volt a küzdelem. Ha egy társunkkal együtt, párhuzamosan húzzuk a játékot, még a különféle kasztok kialakításának is lehet értelme. Én személy szerint tankot építettem, hogy könnyedén tudjak segíteni a mellettem harcolóknak. Ha van egy ember, aki folyamatosan leköti a Boss figyelmét és elnyeli a sebzést, az Elden Ring egyből könnyebnek tűnik. Monster Hunter tapasztalattal rendelkezők előnyben!
Ahogy már kiemeltem a fejezet elején, a hatalmas világot végre valahára nem kutyagolva, hanem lóháton tehetjük meg. Már a játék elején megkapjuk segítőnknek Torrentet, a ló és bika keresztezéséből született lényt. Hátasunk képes akár duplát is ugrani, valamint villámgyors, így temérdek lehetőségünk van a haladásra. Bizonyos esetekben még Boss-harcok közben is használhatjuk, ami megkönnyítheti a dolgunkat.
Az Elden Ring tábortüzei (bonfire) az úgynevezett Lost Grace-ek, amik lényegében világító drágakövek szétszórva a világban. Ezeknél megpihenhetünk, fejleszthetjük karakterünket, na meg akár a felszereléseinket is. Sőt mi több, Fast Travel pontok is egyben, vagyis a térképünkről bármelyik korábban felfedezett Grace-hez odarepülhetünk. Ha jól megfigyeljük a térképnézetet, ezek a Grace-ek a legfőbb ellenségek felé mutatnak, akiket le kell gyűrjünk ahhoz, hogy ismét visszaállítsuk az Elden Ringet a régi állapotába.
A játék nem feltétlenül szeretné azt, hogy játszi könnyedséggel haladjunk végig rajta, így relatíve gyorsan bele is ütközünk az első komolyabb főellenségbe, ha követjük az előbb említett fényeket, jeleket. Ő Margit, aki a legtöbb új játékos legújabb rémálma lesz az elkövetkező hetekben. Én magam sem tudtam vele mit kezdeni, így felszálltam a lovamra és elkezdtem felderíteni a térkép többi részét. A kalandozások során pedig akarva akaratlan felerősödtem. Ebből is látszik, hogy a fejlesztők úgy írták meg a játékot, hogy lényegében össze-vissza rohangáljunk, s idővel átjussunk a nagyobb buktatókon.
Ez része a From Software szélesebb körű lépésének, amelynek célja, hogy a játékosoknak többféle megoldást kínáljon a probléma megoldására.
Ezúttal a játékba bekerült egy Craft-rendszer is, ami lehetővé teszi számunkra, hogy különféle tárgyakat készítsünk. Ezekhez a világon belül egy halom „receptet” találhatunk, amivel bővíthetjük a repertoárunk. Ez azért fontos, mert például az íjászoknak folyamatosan szükségük van lövedékekre, ám az bizony igencsak borsos árcédulával rendelkezik. Egyszerűbb hát készíteni magunknak sajátot! A korábbi Souls-játékokban erre nem volt példa, így a távolsági fegyvereket sem kedvelték emiatt sokan, hiszen a nyilakat tényleg csak árusoktól tudtuk beszerezni nagy mennyiségben.
A fegyverek testreszabását is továbbfejlesztették, így tényleg nem kell attól tartani, hogy a játék elején rossz kaszttal kezdtünk. Erre kiváló lehetőség egy Ash of War beszerelése a fegyverbe, ami egyrészről egy speciális képességet, s másrészről némi statisztikai átalakítást ad. Ezeket a „hamvakat” nagyobb Bossokból, vagy rejtett ládákból, ritka lényekből szerezhetjük meg.
De míg a From Software számos különféle funkciót vezetett be a nyílt világú dizájn kiegészítéseként, a harc DNS-e ugyanaz maradt, mint a korábbi Souls-játékoké, ami temperamentumtól függően lehet áldás, vagy akár átok. A harcok kellőképpen grandiózusak, a kezelhetőség véleményem szerint jól lett kivitelezve, s persze mindezek mellett hatalmas hangsúly került az időzítésekre. Ha csak csapkodni szeretnél a kardoddal, akkor nem leszel sikeres Elden Ring játékos. Fel kell mérni az ellenfél képességeit, mozgásának sajátosságait, s ellentámadásba kell tudni lépni. Egy rossz mozdulat azonnali halálhoz vezethet, ami akár egy végtelennek tűnő halál-spirált is elindíthat. De hát ettől jó a Souls kategória, mert amikor végre sikerül legyűrni a kellemetlen ellent, az hatalmas adrenalinfröccsel jár.
Ám ahhoz, hogy sikeresek legyünk, tapasztalataim szerint érdemes időről-időre szünetet tartani. Nekem nagyon jót tudott tenni, amikor pár óra otthagytam egy kellemetlen részt, mert időközben hidegfejjel át tudtam gondolni a stratégiát. Ha úgy vesszük, az Elden Ring egy stratégiai akció-RPG, ezt pedig érdemes szem előtt tartani.
Szerencsére a térkép a barátunk, így bármi nehézségbe ütközünk, a különféle ikon segítségével saját magunknak is segíthetünk. Megjelölhetjük azokat a pontokat, amikhez vissza akarunk később térni, vagy amikhez feltétlenül el akarunk jutni. Jelölhetünk rajta Bossokat, egyéb ellenfeleket, de akár ládákat is. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy kihozzuk a maximumot a hatalmas nyílt világból, s ezt meg is tervezhetjük magunknak.
Már az előzetesek megjelenésekor is lehetett tudni, hogy az Elden Ring lesz az eddigi legszebb From Software játék. Ezt pedig csak megerősíteni tudom, az atmoszféra fantasztikus, a látvány pedig egyenesen lenyűgöző. Számomra sosem volt fontos tűpontos kép, de még így is szemkápráztatónak találtam 4K-ban a játékot.
A karaktermodellek viszont nem fejlődtek hatalmasat, ilyen téren biztosan nem fog a játék senkit sem elvarázsolni. Persze ha valaki ilyesmi miatt vesz meg egy játékot, akkor az ne az Elden Ringgel, hanem az új Horizon játékkal kezdjen, vagy a Ratchet és Clank PS5-ös verziójával.
A térkép és a szintterv szintén elsőrangú, mindegyik terület kihasználja a From Software többszintű tervezési filozófiáját. Az első 20 órában a térképen mászkálva már mindenbe belebotlottam a gyémánttal kirakott varázsbányáktól, a földalatti városok ősi romjaiig, amelyek mindegyike egyedi csapdákkal és leküzdendő veszélyekkel, valamint NPC-kkel voltak feltöltve.
S míg a történet sosem volt elsőrangú a Souls-játékok esetében, ezúttal látszik, hogy komolyabban vette ezt az aspektust a From Software. Olyannyira, hogy a látvány is segít a történetmesélésben, s emiatt folyamatosan visszahív a játék magához.
Meg lennénk lepve, ha nem kapna Game of the Year díjat az Elden Ring. Kategóriájának eddigi legjobbja.