Mint azt korábban már részletesebben is megírtam, az Ativision Blizzard körül jelenleg forróbb a hangulat, mint egy működő vulkán belsejében. A vádak szerint a vállalaton belül már-már „szektásodtak” a férfi dolgozók és vezetők egy jó része, akik a női munkavállalóakat nem csak elnyomják, megtagadva tőlük az előrelépés lehetőségét is, hanem különös módon zaklatják és alázzák meg őket szexuális módokon.

Az ügyet perre is vitték, melyet hamarosan a Legfelsőbb Bíróság vizsgál majd, addig viszont a cég vezetői és felelős döntéshozói a maguk módján próbálják menteni a menthetőt. Vagyis bocsánatkérés, lemondások és tényleges intézkedések helyett hazugsággal és megtévesztéssel vádolják vissza a kivizsgáló szervet, a ‘Fair Employment and Housing Department’-et (DFEH).

Ezekkel a nyilatkozatokkal azonban rendesen begyújtottak az utálatnak, aminek „köszönhetően” a játékosok és a régi-jelenlegi alkalmazottak kéz a kézben menetelnek a vállalat ellen.

A Blizzard első emberei szerint nincs itt semmiféle látnivaló, a vállalat példamutatóan viseltetik minden dolgozója iránt, kész, pont, lehet is tovább menni, minden más csak pocskondiázás. Mivel dióhéjban tényleg ezt fogalmazták meg, érthető, hogy néhányakat – főleg az érintetteket – ez felbosszantotta.

A játékosok a World of Warcraftban tiltakoztak a Blizzard ellen – aminek a fejlesztése az ügyért tiltakozó fejlesztők miatt teljesen le is állt, mindeközben pedig a játékfejlesztő/kiadó korábbi és jelenlegi dolgozói is egy nyílt felszólító levelet fogalmaztak meg, amit egyre többen és többen írnak alá. Jelenleg több mint 1500-an álltak be az „érintettségi körből” a felszólítás mögé, ami változtatások nélkül így néz ki – a Kotakunak eljuttatottak alapján:

Az Activision Blizzard vezetőinek,

Mi, alulírottak, egyetértünk azzal, hogy az Activision Blizzard, Inc. és jogi tanácsadójuk nyilatkozatai, valamint Frances Townsend ezt követő belső nyilatkozata a DFEH perével kapcsolatban visszataszító és sértő mindarra nézve, amit szerintünk a vállalatunknak képviselnie kellene. Hogy világosan és egyértelműen fogalmazzunk, a vezetőségünk szavai és tettei nem tükrözik pontosan a munkavállalói értékeinket.

Úgy véljük, hogy ezek a kijelentések ártottak az iparágunkon belüli és kívüli egyenlőségre való folyamatos törekvésünknek. Az elhangzott állítások „torzított és sok esetben hamis” jelzővel illetése olyan vállalati légkört teremt, amely elhitelteleníti az áldozatokat. Emellett kétségbe vonja szervezetünk azon képességét, hogy a visszaélőket felelősségre vonja tetteikért, és képes biztonságos környezetet teremteni az áldozatok számára, hogy a jövőben jelentkezzenek. Ezek a nyilatkozatok világossá teszik, hogy vezetőségünk nem az értékeinket helyezi előtérbe. Azonnali korrekcióra van szükség szervezetünk legmagasabb szintjéről.

Vállalatunk vezetői azt állították, hogy lépéseket tesznek a védelmünk érdekében, de a jogi lépésekkel – és az azokat követő aggasztó hivatalos válaszokkal – szemben már nem bízunk abban, hogy ezek a vezetők a munkavállalói biztonságot saját érdekeik elé helyezik. Azt állítani, hogy ez egy „érdemtelen és felelőtlen per”, miközben azt látjuk, hogy rengeteg jelenlegi és volt alkalmazott beszél saját tapasztalatairól a zaklatással és visszaéléssel kapcsolatban, egyszerűen elfogadhatatlan.

Olyan hivatalos nyilatkozatokat követelünk, amelyek elismerik a vádak súlyosságát, illetve együttérzést, kiállást tanúsítanak a zaklatás és bántalmazás áldozatai iránt. Felszólítjuk Frances Townsendet, hogy legyen hű önmagához, és nyilatkozatának káros jellege miatt mondjon le az ABK Alkalmazott Női Hálózat ügyvezető szponzori tisztségéről. Felszólítjuk az ügyvezető vezetőséget, hogy dolgozzon velünk együtt olyan új és értelmes erőfeszítéseken, amelyek biztosítják, hogy a munkavállalóknak – és a közösségünknek is – biztonságos helyük legyen arra, hogy megnyílhassanak és elmondhassák a véleményüket.

Kiállunk minden barátunk, csapattársunk és kollégánk, valamint elkötelezett közösségünk azon tagjai mellett, akik bármilyen bántalmazást vagy zaklatást tapasztaltak. Nem hagyjuk magunkat elhallgattatni, nem állunk félre, és nem adjuk fel addig, amíg a vállalat, amelyet szeretünk, olyan munkahely nem lesz, amelynek mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy újra a részesei lehetünk. Mi leszünk a változás.

Mindeközben a Blizzard korábbi vezetői, Mike Morhaime és Chris Metzen is bocsánatot kértek, amiért korábban nem álltak ki kellőképp az alkalmazottak mellett, mivel úgy érzik, hogy korábbi hiányosságaik révén felelősek a mostani állapotokért.

Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az ügy végkimenetele, de egyáltalán nem tűnik úgy, hogy ezt szárazon megúszhatja a cégvezetés. A Ubisoft példáját látván az azért messze nem valószínű, hogy belebukna mindebbe az Activision Blizzard, az viszont egyre biztosabbnak tűnik, hogy fognak még vezetői fejek a porba hullani.