2024.10.03. – Az elmúlt 50 évben számos magyar rajzfilm nyert nemzetközi és hazai elismeréseket, de annak ellenére sem lettek világszerte ismert alkotások, hogy legalább olyan jók – vagy jobbak -, mint a Pixar vagy a Disney klasszikussá vált meséi. Arról, hogy ez miért így alakult, sokat lehetne értekezni a nyelvi hátrányoktól a technológiai lemaradásig, de itt most nem ez a fontos, hanem az, hogy nekünk, magyarok generációinak milyen fontos és szép emlék bármelyik cím az alábbiakból. Ha van még olyan nagy hazai kedvenc, ami szerinted kimaradt ebből a felsorolásból, ne habozz megosztani velünk a Leetgaming.com Facebook-oldalán, ennek a cikknek a bejegyzése alatt! A kritikusok és a közönség körében is sikeres alkotások közül kiemelkedik néhány, amit muszáj feleleveníteni. A listánk szigorúan szubjektív válogatás és nem rangsor!

A 9 legjobb magyar rajzfilm az elmúlt 50 évből

A Mézga család (1969–1978) – rendező: Nepp József

A televíziós sorozat, amely egy átlagos magyar család abszurd és humoros kalandjait mutatja be, generációkon átívelő siker lett – pedig csak három évadot ért meg. A tudományos-fantasztikus elemekkel fűszerezett családi szituációk sokak kedvenceivé váltak. A sorozatban a család (Géza, Paula, Aladár és Kriszta) – egy leszármazottjuk révén, aki kommunikálni képes a múlttal – felfedezi a jövőt és a világűrt, gyakran találva magát groteszk helyzetekben – amelyeket persze a korszak szocialista Magyarországának társadalmi szatírája is átsző. Nem véletlen, hogy napjainkban is közéleti mémek sorához szolgáltat alapot.

Lúdas Matyi (1977) – rendező: Dargay Attila

Fazekas Mihály azonos című elbeszélő költeménye alapján készült, és az adaptáció nagy siker volt mind a hazai, mind a nemzetközi közönség körében, mivel az alapkonfliktus, ami a nemes lelkű szegénylegény és a bitang zsarnok nemesúr között feszül, messze nem csak hazai földön értelmezhető, ugyebár. Az alkotás a klasszikus magyar népmese elemeit felhasználva meséli el Lúdas Matyi történetét, aki háromszor áll bosszút Döbrögi földesúron az őt ért sérelem miatt. A film egyedi, humoros stílusával, valamint karakteres animációival vált a magyar animációs filmek egyik meghatározó darabjává. A rajzfilm máig népszerű, köszönhetően a szórakoztató történetnek és a magyar kultúra ikonikus részévé vált főhősnek. Lúdas Matyi története, amely tele van humorral és igazságkereséssel, örök klasszikus lett, így nem csoda, hogy több generáció is ezen nőtt fel.

Magyar népmesék (1977–2011) – rendező: Jankovics Marcell

Ez a rajzfilmsorozat magyar népmeséket dolgoz fel sajátos vizuális stílussal, amiben hangsúlyosak a népművészeti motívumok. Nemzetközi szinten is nagy sikereket aratott, és világszerte a magyar kultúra egyik fontos hírnöke lett. A Kecskemétfilm stúdió készítette, Jankovics Marcell rendezésében. A rajzfilm narrációját Szabó Gyula mély, jellegzetes hangja tette emlékezetessé. A történetek egyszerű, tanulságos üzeneteik révén szólnak gyermekekhez és felnőttekhez egyaránt, megőrizve a magyar folklór színességét és bölcsességét. Jó hír (éppen ma írtuk meg), hogy bő egy évtized után újabb epizódokkal folytatódik. Kérdés, hogy – csak úgy nosztalgiából, mert a magyar népmesék bizony elég áthallásosan pajzánok tudnak lenni – bevállalják-e ismét a rejtett szexuális célzásokat:

Vuk (1981) – rendező: Dargay Attila

A Fekete István regénye alapján készült rajzfilm mára a magyar animációs filmgyártás ikonikus darabja. A történet Vuk, a kis róka kalandjait követi. Szórakoztató és érzelmes – helyenként, mint az élet: könnyfakasztóan tragikus – mese, amely nemcsak gyerekeknek szól, hiszen felnőttek számára is élvezetes. A film nemzetközi fesztiválokon is megfordult, és a magyar animáció egyik legismertebb darabja lett.

Szaffi (1985) – rendező: Dargay Attila

Jókai Mór regénye alapján készült rajzfilm. A török hódoltság idején játszódik, Szaffi, a cigánylány és Jónás, a nemesi származású fiú egymásra találásának történetét követhetjük nyomon. A film egyszerre romantikus és kalandos, gazdagon ábrázolt karakterekkel és látványos, korhű rajzokkal. A korabeli Magyarország mesevilágát idézi meg, miközben a humor és a szeretet ereje – naná -diadalmaskodik a nehézségek felett. Sokak kedvence lett, nemcsak helyes-kedves karakterei miatt, hanem azért is, mert jólesően kiröhögi a magyar nép elnyomóit, miközben enyhén sötét hangulatot áraszt, mégis sokszor nevetséges. Ezt a receptet a világon egyedül csak Dargay volt képes ilyen jól megfőzni.

Macskafogó (1986) – rendező: Ternovszky Béla

Ez a szatirikus, sci-fi elemekkel vastagon átszőtt bűnügyi rajzfilm-vígjáték óriási siker volt Magyarországon és külföldön egyaránt. Az antropomorf macskák és egerek örök harcát mutatja be, tele popkulturális utalásokkal és felnőtteknek szóló humorral. Kultikus státuszt vívott ki magának, és a mai napig népszerű. Én meg nem győzöm hangsúlyozni: ha még nem láttad (van még ilyen?), és fiatal szülő vagy, a pároddal nézd, NE a gyerekkel! Legalábbis hat év alatt. Mert ez a mese – bármennyire tűnik cukinak – bizony enyhén erőszakos, mérsékelten erotikus, összességében pedig nyomasztó lehet a kicsiknek. Ti viszont baromi jól fogtok szórakozni!

Az ember tragédiája (2011) – rendező: Jankovics Marcell

Különleges animációs adaptáció Madách Imre klasszikus drámájából. A mű hűen követi az eredeti alkotás filozófiai mélységeit, miközben látványvilága a magyar animációs hagyományokat ötvözi modern technikával. A rajzfilm minden színt egyedi stílusban jelenít meg, kiemelve a történet különböző korszakainak szimbolikáját. Jankovics vizuális újításainak és a dráma magasztos mondanivalójának elegye különleges élménnyé teszi a filmet, ami a magyar kultúra egyik legfontosabb művét dolgozza fel.

Cigánymesék (2015) – rendező: Horváth Mária

Animációs sorozat, ami a roma kultúra gazdag mesekincsét dolgozza fel. A rajzfilm egyedi látványvilággal és sajátos, autentikus zenei világgal mutatja be a hagyományos cigány meséket, kiemelve azok szimbolikus jelentését és tanulságait. A sorozat a népmesei motívumokat színes és dinamikus formában közvetíti, miközben érzékenyen reflektál a romák életére, értékeire. A Cigánymesék fontos kulturális hidat képez a cigány és nem cigány közösségek között, miközben jó élmény gyerekeknek és szüleiknek egyaránt.

Kojot négy lelke (2023) – rendező: Gauder Áron

Érdekes, hogy magyar animációs film létére az indián hagyományokat ötvözi kortárs mondanivalóval. Gauder Áron rendezése a négy elem – föld, víz, tűz és levegő – harmóniájának felbomlását és a természet pusztulását ábrázolja. A történet középpontjában Kojot, a ravasz indián szellem áll, aki megpróbálja helyreállítani a világ rendjét. A látványvilág gazdagon merít az ősi mitológiából, miközben erős környezettudatos üzenetet közvetít a modern kor emberének. A film egyaránt szól felnőttekhez és gyerekekhez. Bővebben itt írtunk róla, mikor ezt neveztük a 2024-es Oscarra, az idegen nyelvű film kategóriában (sajnos nem került rá a szűkített listára).

Gábor János

És ezt láttad már?

Sokan észre sem veszik, de ezt a 40 klisét szinte minden filmben elsütik