A döntés, hogy mivel játsszunk legközelebb, sokszor nem egyszerű, főleg akkor, ha azt kell eldönteni, hogy egy játék jó-e, érdemes-e megvenni, stb. Szóval gyakran fordulunk olyan értékelő oldalakhoz, mint a Metacritic, ahol egyetlen szám, az összesített pontszám alapján próbálunk eligazodni. Elsőre logikusnak tűnik: ha egy játék 90 pont felett van, biztosan jó, ha pedig 60 alatt, akkor talán nem érdemes vele foglalkozni. A valóság azonban ennél jóval bonyolultabb. Egyre több játékos és szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy ezek a pontszámok félrevezetőek lehetnek, és nem tükrözik a valódi játékélményt.

Miért nem érdemes kizárólag a Metacritic pontszámokra hagyatkozni?

Torzítja a valóságot

A Metacritic egyik legnagyobb problémája, hogy különböző értékelési rendszereket egyetlen százalékos skálára alakít át. Egy „A” jegy, egy 8/10 vagy egy 4/5 teljesen eltérő kontextusban születik, mégis ugyanabba a rendszerbe kerül. Ez torzíthatja a játék értékelések jelentését. Joe Dodson, a GameRevolution korábbi szerkesztője például kritizálta ezt a rendszert, mert szerinte így egyes értékelések „túl alacsonynak” tűnnek. Ez azt jelenti, hogy amit te egy 7/10-es, „jó, de nem tökéletes” játéknak látnál, az a Metacritic rendszerében akár középszerűnek is tűnhet.

Nem tükrözi a játék aktuális állapotát

Oké, sok játék rossz állapotban jelenik meg, majd hónapokkal később teljesen átalakul, frissítik és minden rendben. A Metacritic viszont nem frissíti a pontszámokat ezek alapján. Erre jó példa a Cyberpunk 2077 vagy a Pokémon Scarlet and Violet, amik megjelenéskor komoly problémákkal küzdöttek, de mára kijavították őket. A pontszámuk azonban változatlan maradt. Ez félrevezető lehet.

A „review bombing” jelensége

A játékosok által adott pontszámok sem megbízhatóak. Az úgynevezett „review bombing” során tömegek adnak extrém alacsony (vagy magas) értékeléseket, gyakran nem is a játék minősége miatt, hanem például politikai, üzleti vagy valamilyen társadalmi vita vagy botrány miatt. Egy kutatás szerint a review bombing „nem tükrözi a termék valódi minőségét”. A Warcraft III: Reforged például rekordalacsony játékos pontszámot kapott, részben ilyen jelenségek miatt.

A rendszer manipulálható

A Metacritic nem részletezi pontosan, hogyan számolja ki az összesített pontszámot. Ráadásul előfordult már, hogy nem hiteles tartalom is bekerült az oldalra. Egy 2026-os esetben például egy mesterséges intelligencia által generált, nem létező szerzőhöz köthető kritika is megjelent a platformon, ami komoly kérdéseket vetett fel a rendszer megbízhatóságával kapcsolatban. Ez azt mutatja, hogy még a „szakmai” értékelések sem mindig ellenőrzöttek.

A Metacritic rossz irányba befolyásolja a játékfejlesztést

Talán a legkomolyabb kritika az, hogy a Metacritic nemcsak a játékosokat, hanem a fejlesztőket is befolyásolja. Warren Spector, legendás játékfejlesztő szerint:

„Metacritic… jutalmazza a konvencionális játékokat”

Vagyis a rendszer inkább azokat a játékokat emeli ki, amik biztonságosak és ismerősek, miközben az innovatív, kockázatos ötletek hátrányba kerülnek. Egyes cégek még bónuszokat is Metacritic pontszámokhoz kötnek, ami nyomást helyez a fejlesztőkre, és „biztonságos, unalmas játékok” készítésére ösztönözheti őket. Ez a videojáték-ipar kreativitását is visszafoghatja.

A játékélmény szubjektív

A legfontosabb szempont: minden játékos más. Ami egy kritikusnak unalmas, az neked lehet, hogy pont tökéletes. A videojátékok lényege a felfedezés, az élmény és az egyéni ízlés. Egy játék lehet, hogy „csak” 70 pontot kapott, mégis életed egyik kedvence lesz, vagy fordítva.

Ezért a legjobb, amit tehetsz: nézz gameplay videókat, olvass részletes kritikákat, hallgasd meg más játékosok véleményét, de dönts te magad! Mert a legfontosabb értékelés mindig az, amit te adsz.

Ezt láttad?

Nagy a baj: a Sony szinte teljesen leállítja a memóriakártyák gyártását