… akkor nem sokáig várat magára, hogy hasonló életkor-szigorítás alá ess, ha még nem múltál el 18 éves. A fent hivatkozott törvény egyelőre tőlünk messze, Ausztráliában szedi kiskorú gamer áldozatait, viszont számíthatsz rá, hogy elterjed, mert a politika bizony olyan, hogy imádja megvédeni a fiatalokat, ha ezzel piszkos ügyekről lehet elterelni a szót.

A lényeg (és ebből nőhet ki nemzetközi minta, ha sikeres lesz): március 9-től az ausztrál játékosoknak életkor-ellenőrzés során kell igazolniuk a korukat, ha bizonyos videojátékokhoz szeretnének hozzáférni. Erre az új „Age-Restricted Material Codes” (kb. Korhatáros Tartalmak Kódexe) bevezetése miatt kerül sor. A korlátozások ellenére a játékiparban egyelőre nem látszik jelentős változás – értékeli a helyzetet a Vooks, megjegyezve, hogy nem világos, ki lesz a felelős a csekkolás betartásáért: a kiadó, vagy a fejlesztő?

Az eSafety Commissioner (nagyjából a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet ausztrál megfelelőjének) vezetője, Julie Inman Grant a Sydney Morning Heraldnak azt mondta, „minden olyan platformnak, amely 18 éven felülieknek szóló vagy felnőtteknek szánt tartalmat kínál, kötelező valamilyen életkor-ellenőrzési megoldást alkalmaznia.”

A szabály az alkalmazásboltokra, az online játékszolgáltatásokra, valamint különféle weboldalakra és szolgáltatásokra egyaránt vonatkozik.

A változásokról kiadott közlemény szerint „a felhasználóknak valamilyen életkor-ellenőrzési eljárást kell teljesíteniük, ha az Australian Classification Board által R18+ besorolást kapott online játékokhoz akarnak hozzáférni. Minden más játék esetében nincs szükség életkor-ellenőrzésre.”

Felnőttnek kell lenni – de pontosan mihez is?

A szabályozás több kérdést is felvet. Az egyik legfontosabb ezek közül az, hogy pontosan mit jelent az online játék. Az eSafety Commissioner oldalán közzétett dokumentumok – köztük különböző mellékletek, biztonsági kódexek, áttekintések és gyakran ismételt kérdések – több helyen bizonytalan, homályos vagy egymásnak ellentmondó megfogalmazásokat tartalmaznak.

És különben is: mit jelent a szabályozás szerint a „játékszolgáltatás”?

A Schedule 5 – Relevant Electronic Services Online Safety Code című dokumentum meghatározza a játékszolgáltatás fogalmát. A leírás szerint ez olyan szolgáltatás, amely kommunikációs funkcióval rendelkező játékot kínál. A szolgáltatás elsődleges célja az, hogy a felhasználók online játékokat játszhassanak egymással, miközben linkeket vagy hivatkozott szövegeket, képeket és videókat oszthatnak meg, például játékon belüli chat segítségével.

A szabályozás az úgynevezett korlátozott kommunikációs funkcióval rendelkező játékszolgáltatásokra is kiterjed. Ezeknél a szolgáltatásoknál továbbra is az online játék a fő cél, de a felhasználók nem oszthatnak meg linkeket, képeket vagy videókat. Ez azt jelenti, hogy ha egy játékban online lehet másokkal játszani – vagy ha a szolgáltatás elsődleges célja az online játék –, akkor játékszolgáltatásnak számít, és a szabályozás hatálya alá kerül.

Ha egy ilyen játék 18+ besorolást kap, akkor életkor-ellenőrzés kell.

Ha csak ezt vesszük alapul, akkor a korlátozás azokra a 18+ besorolású játékokra vonatkozik, amelyek jelentős online többjátékos móddal rendelkeznek. Ilyen játékból nincs sok például a fiatalok körében népszerűbb Nintendo Switch vagy a Nintendo Switch 2 platformokon, de akad néhány, köztük a Yakuza 0: Director’s Cut, ami rendelkezik online többjátékos móddal, és 18+ besorolást kapott.

Ki felel az életkor ellenőrzéséért?

Egy tavaly szeptemberben közzétett tájékoztató a Relevant Electronic Services Code kapcsán másik megfogalmazást használ. A dokumentum szerint: „Azoknak a szolgáltatóknak, amelyek az National Classification Board által 18+ besorolást kapott videojátékokat kínálnak, megfelelő életkor-ellenőrzési intézkedéseket kell bevezetniük, mielőtt hozzáférést biztosítanak a játékhoz.”

Ez a megfogalmazás arra utalhat, hogy a szabály nem csak az online funkcióval rendelkező játékokra vonatkozik, hanem bármely 18+ besorolású játékra.

Az sem egyértelmű, hogy ki végzi az életkor ellenőrzését. A fentebb írt példánál maradva: felmerül a kérdés, hogy a Nintendo köteles-e bevezetni egy ellenőrzési rendszert, amikor valaki meg akarja vásárolni a Yakuza 0-t, vagy a Sega feladata frissíteni a játékot, hogy kormeghatározó arcfelismerő ellenőrzéshez kösse az online mód indítását. Szóval a helyzet egyelőre nem egyértelmű.

És továbbra is Yakuza 0: Director’s Cut: ez a cím a felnőtt korhatár-besorolása ellenére továbbra is gond nélkül megvásárolható az eShopban vagy a Nintendo webáruházában, és nem kell személyes iratot feltölteni egy harmadik fél szolgáltatásába, sőt,

a játék elindítása és az online mód használata sem kér adatokat az életkor igazolására.

Hasonló a helyzet a Grand Theft Auto Online esetében is: korábban sokan feltételezték, hogy játék életkor-ellenőrzést vezet be, és az írt meghatározások alapján egyértelműen a szabályozás alá esik. A tesztek szerint azonban a játék továbbra is gond nélkül indul – még egy jelölőnégyzet kipipálására sincs szükség az életkor igazolása gyanánt.

A címlapkép illusztráció. Forrás: Freepik

Tilos a közösségi média a 16 év alattiaknak – Még csak egy országban, de sokan készülnek hasonlóra