„Ej, mi a kő! tyúkanyó, kend, A szobában „verekszik” itt bent? – Talán kevesen tudják, hogy a magyar népmese hagyománya több mint egy évezredes, de a történetek mai formája a 19. századi gyűjtések során vált véglegessé. A legismertebb magyar népmesehősök közé több ikonikus figura tartozik, például János vitéz, Ludas Matyi, Okos Kató, Furfangos szegénylegény, de talán leginkább mindenki a Magyar népmesék sorozatot ismeri, amiben gyakori vendég volt az ördög is.

Ha például a sorozatot vesszük alapul, hamar kiderül, hogy ezek a hősök azért néha elég erőszakosak is tudtak lenni, így nem lehet meglepő, hogy valaki kitalálta: miért ne bunyózhatnának egy videojátékban? Így született meg a játék, amit akár Betyár Kombatnak is lehetne nevezni.

Bemutatkozott a Folktale Fury, a népmesei verekedős játék

A játék készítője Fodor Dávid valószínűleg úgy érzi, a magyar népmeséknek van helye a játékvilágban is, főleg akkor, ha mi magunk irányíthatjuk őket, hogy jól elpáholják egymást. A játék, ami még fejlesztés alatt áll, alapvetően az ismert verekedős játékok sémáját követi, csak itt minden igazi folklór. A háttér a magyar tanyavilág, állatokkal, mindennel, ami kell. Az előzetesben egyelőre három karakter látható: az Ördög, a Királykisasszony és a Legény, aki igazi betyár módjára harcol. Nekik mind egyedi mozdulataik és képességeik vannak, annak rendje módja szerint.

A Folktale Fury-t már kívánságlistára lehet tenni a Steamen, sajnos megjelenési dátum még nincs. Szerintem úgy lenne jó, ha lenne benne némi történet is, akár Szabó Gyula (magyar népmesék mesélője) hangjával, és Toldi olyan karakter lehetne benne, mint a One Punch Man főszereplője Saitama. Ha ő megjelenik, akkor mindenkit egy ütéssel elintéz.

A Magyar népmesék sorozatról

A Magyar népmesék rajzfilmsorozat a hazai animáció egyik legkedveltebb alkotása, ami 1977-ben indult útjára a Kecskemétfilm stúdiójában. A sorozat minden epizódja egy-egy klasszikus népmesét dolgoz fel, megőrizve a magyar népművészet jellegzetes motívumait és szimbolikáját. A képi világot eredetileg Gyulai Líviusz grafikusművész stílusa ihlette, ami mára a sorozat védjegyévé vált. A hangulatot tovább erősíti a Kaláka együttes ikonikus zenei világa, ami szervesen illeszkedik a mesék ritmusához. A narrációt többek között Szabó Gyula felejthetetlen hangja tette időtlenné és meghitté. A mesék nemcsak szórakoztatnak, hanem ősi erkölcsi tanulságokat is hordoznak, mindig a jó győzelmét és a furfang erejét hangsúlyozva. A sorozat egyik különlegessége, hogy minden epizódban nagy szerepet kap a magyar népi díszítőművészet, a hímzésmintáktól a stilizált állat- és növénymotívumokig. A történetek változatosak: vannak bennük tündérek, sárkányok, okos parasztlegények és bátor királyfik egyaránt. A Magyar népmesék generációk óta része a magyar kulturális örökségnek, és ma is ugyanúgy megszólítja a gyerekeket, mint a felnőtteket. Nem véletlen, hogy a sorozat mára nemzetközi elismerést is szerzett, és sok országban a magyar kultúra egyik kapujaként szolgál.