Az Intel és az AMD hosszú évtizedek óta csatároznak egymással. Úgy tűnik, hogy ezúttal egy jobb cél érdekében partnerségbe lépnek.

2024.10.24. – A hordozható és asztali gépek 2024 nyarától két nagy táborra szakadtak szét. Míg korábban a PC-k és laptopok esetében csak és kizárólag az x86-64 architektúrával (-ilyen nagy eséllyel a te jelenlegi AMD és Intel processzorod-) találkozhattunk, addig 2024 nyarától ez már nem feltétlenül igaz. Az x86-64 kapott egy kihívót az elmúlt években, az ARM architektúra képében. Az architektúra maga igencsak régre nyúl vissza, hiszen az okostelefonokban, tabletekben már a kezdetek óta ilyen egységek kaptak helyet. PC környezetben eddig azonban csak az Apple kísérletezett nagy üzemben, néhány Surface modellt kivéve. A Mini-PC-k szintén előszeretettel használják már jó ideje, remek példa erre a Raspberry Pi sorozat.

AMD Intel

Nem titok, hogy az átlagfelhasználók számára tényleg az Apple hozta el a technológiát 2020 őszén. Megelégelték az Intel elmaradásait és saját fejlesztésű chipeket fejlesztettek ki a színfalak mögött. Ezek az egységek kerültek a MacBook, iMac vagy épp Mac Mini masinákba. Az első tesztek alapján hamar kiderült, hogy nem csak teljesítményben, de fogyasztásban és hatékonyságban is remek út lehet az ARM architektúra a PC iparágban. Azóta az Apple már az M4-es chipeknél jár és lassan nincs olyan MacOS alkalmazás, mely ne támogatná az új architektúrát.

ARM, X86…. mi is az?

Az ARM és az X86 is egy utasításkészlet, vagy utasításkészlet-architektúra (Instruction Set Architecture, ISA).  Az ISA magába foglalja a bitszélességet, a használható natív adattípusokat, gépi kódú utasításokat, regisztereket, címzési módokat, memóriaarchitektúrát, megszakítás- és kivételkezelést és a külső I/O-t. Az ISA specifikációjához tartoznak az opkódok (a gépi kód) és az adott processzor natív parancsai.

Az ARM architektúra (korábban Advanced RISC Machine, azelőtt Acorn RISC Machine) egy 32/64 bites, az ARM Limited fejlesztette RISC CPU-architektúra, amely több beágyazott rendszerben található meg. Energiatakarékosságuk miatt az ARM architektúrájú CPU-k a vezetők a hordozható elektronikai piacon, ahol az alacsony energiafogyasztás fontos tervezési szempont.Nem véletlen tehát, hogy már az okostelefonok, tabletek is ezekre próbáltak építkezni a kezdeti időszakban. Már 1985-ben megjelent az első verziós ARM processzor, azóta pedig folyamatosan fejlődnek tovább az egységek.

Mindkét architektúra célja ugyan az, ám merőben más utat választottak az alkotók. A legnagyobb különbséget az jelentheti, hogy míg az x86-64 processzorok akár több utasítást is végrehajthatnak egy órajel cikluson belül, addig az ARM processzorok csak egyet. Ennek megfelelően az operációs rendszernek és az alkalmazásoknak is igazodnia kell az eltérő körülményekhez, ezért nem csak pár kattintás a váltás. Nem véletlen, hogy dedikált ARM verzió van a Windows 11-ből, hiszen a sima változat el sem indulna a merőben eltérő logika miatt.

Az AMD és az Intel összefogott, hiszen hatalmas veszély leselkedik rájuk

Ahogy fentebb már említettük, míg az asztali PC-knél a 65 wattos fogyasztás szinte alapnak számít, notebookos, hordozható környezetben ez nem pálya. Az alacsonyabb fogyasztásokon pedig az ARM-es processzorok rendre jobban viselkedtek, nem csak gyorsabbak sok esetben az ilyen masinák, de az üzemidő is órákkal lekörözi az AMD és Intel alapokra építkező variánsokat.

A jelenlegi jóslatok alapján 2029-re már a laptopok 40%-ban ARM architektúrájú processzor ketyeghet, bizonyos iparági elemzők szerint pedig az sem elképzelhetetlen, hogy a 2025-ben érkező laptopok ötödében szintén valamilyen ARM chip végzi majd a számításokat. Nem titok tehát, hogy a Qualcomm és a többi ARM chipet használó gyártó komoly veszélyt jelent az Intel és AMD eddigi egyeduralmára, hiszen egy olyan piac közel felét vihetnék el 5 éven belül, mely pár éve még teljesen az Intel és az AMD kezében volt. Ez az igazi ok, ami miatt létrejött az x86 „tanácsadó csoport”.

Nem véletlen tehát, hogy az AMD és az Intel 2024 októberének közepén összefogott az x86 architektúra jövőjének érdekében. Olyan partnerek is csatlakoztak a kezdeményezéshez, mint a Microsoft, a HP, a Lenovo vagy éppen a Linux atyja és az Epic Games vezére. A csoport célja nem lesz mást, mint hogy a kompatibilitást, a tervezhetőséget és a konzisztenciát javítsák az x86-os kínálatban. Az AMD és az Intel továbbra is harcban áll majd egymással, de együtt dolgoznak majd azon, hogy az x86-os PC-k továbbra is folyamatosan megújulhassanak, illetve hogy friss innovációkban sem legyen hiány. Szintén kiemelt szerepet kaphat a Windows kompatibilitás is. Remélhetőleg a tervük nem vall majd szégyent, hiszen a versenyhelyzetekből mindig a felhasználók profitálnak hosszú távon.

Ezt olvastad már?

November legszebb PS5-megjelenései – erre a 10 címre érdemes figyelni

Kiemelt cikkek

×