17 ország szervezete összefogott, hogy egy elemző és megsemmisítő jelentést készítsen, ami a virtuális valuták szabályozására szólít fel az Európai Unióban.
17 ország szervezete összefogott, hogy egy elemző és megsemmisítő jelentést készítsen, ami a virtuális valuták szabályozására szólít fel az Európai Unióban.
2024.10.02. – Úgy tűnik, hogy az Európai Unió egyes országai továbbra sincsenek kibékülve a videojátékok fizetési lehetőségeivel és a lootboxokkal. Ezúttal viszont komoly összefogás született annak érdekében, hogy az EU-ban, köztük tehát akár Magyarországon is, komolyabban szabályozva legyen az in-game fizetőeszköz. A Norvég Fogyasztói Tanács sok-sok fogyasztóvédelmi szervezettel összefogva a milliárdos virtuális valutapiac szabályozására szólított fel, mint a Fortnite V-Bucks vagy a CoD points.
Sok-sok játékot, különösen a free-to-play címeket jelenleg, illetve már jó ideje a mikrotranzakciók uralják. A Sony és az Xbox valószínűleg több pénzt keres a mikrotranzakciókból, mint a tényleges játékeladásokból. Az olyan kiadók, mint az Electronic Arts, a Take-Two Interactive és az Activision-Blizzard mind lehetőséget teremtenek a játékon belüli pénzköltésre, amiből a legtöbb bevételt szerzik. És a legtöbb – ha nem is mindegyik – játéknak saját virtuális valutája van, amit szándékosan úgy alakítottak ki, hogy maximalizálják a játékosok költését. Mindenki tudja, hogy egyes tárgyak a shopban szándékosan úgy vannak árazva, hogy drágább valuta-csomagot kell megvenned, ha meg akarod őket szerezni.
A Norvég Fogyasztói Tanács most 17 másik ország fogyasztói szervezetével együtt egy 55 oldalas, tanulságos elemzést készített, ami a virtuális valuták sajátosságait vizsgálja, és azt állítja, hogy a gyakorlat jelenlegi formájában illegális lehet. A dokumentum több konkrét játékot is említ, olyan címeket, mint a Rainbow Six Siege, a Minecraft, az Apex Legends és az EA FC 24. 2024. szeptember 12-én a Norvég Fogyasztói Tanács 17 ország 21 fogyasztói szervezetével együtt panaszt nyújtott be az uniós hatóságokhoz a nagy videojáték-cégek tisztességtelen gyakorlatáról, amik olyan játékok mögött állnak, mint a Fortnite, az EA Sports FC 24, a Minecraft és a Clash of Clans.
Elemzésünk arra a következtetésre jutott, hogy a játékcégek megsértik az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokat, így felszólítják a hatóságokat, hogy biztosítsák, hogy a kereskedők a szabályok szerint járjanak el, és biztonságos játékkörnyezetet biztosítsanak a fogyasztók számára. A virtuális fizetőeszközök használatát, valamint a loot boxokat gyakran kötik össze a szerencsejátékkal, és azzal, hogy a játékcégek olyan érzetet keltenek a játékosban, hogy költeniük kell.
„A közelmúltban végzett kísérletek kimutatták, hogy a virtuális valuták használata növelte a fogyasztók játékon belüli költekezését. Más tanulmányok kimutatták, hogy a valuták (pl. a szerencsejátékokban használt zsetonok) használata a valós valuta helyett a túlköltekezéssel, de a szerencsejáték-problémákkal is összefüggésbe hozható” – olvasható a teljes jelentésben.
Továbbra is kérdés persze, hogy az EU szeretne-e komolyabban foglalkozni az in-game valuták kérdésével és szabályozásával? Ha igen, nagy esély van rá, hogy valamelyest Magyarországon is megváltozhat a helyzet. Hogy hogyan akarják/fogják szabályozni, az már persze más kérdés.
