2024.09.16. – Egy átlagember általában két fő szempont miatt dönt egy játékkonzol mellett egy PC helyett: egy konzol olcsóbb, mint egy hasonló erejű számítógép, egyrészt, másrészt pedig jelentősen kényelmesebb vele a játék. Előbbi és utóbbi is fontos: egy PlayStationre egyszerűen csak telepíteni kell a kiválasztott címet és már indulhat is mókaland, valamint egy PS arányaiban nemhogy olcsóbb, de jóval egyszerűbb is beüzemelni, mint egy PC-t.

A PS5 Próval viszont az egyik szempont kikerülni látszik a képletből: a Sony ugyanis úgy döntött, hogy 800 euróért, magyar valutára átmatekozva kb. 320-350.000 forintért küldi a boltokba a jelen generáció legerősebb konzolját, aminek árából már egy igen korrekt és igen hasonló erővel bíró PC-t is összelegózhat magának a játékos. Persze a számítógépet össze is kell rakni, a kényelmi faktor tehát döntő, ugyanakkor nem elhanyagolható tényező, hogy egy PC az összes nyűgért cserébe jóval több mindenre is használható, mint egy konzol – és sokkalta több játék is elérhető rajta, méghozzá olcsóbban.

Utóbbi alatt persze nem feltétlenül a warezt kell érteni: az Epic Games Store hétről hétre ingyen játékokkal lepi meg a játékosokat, de már a Steamen is bődületesen sok és egyre több ingyenesen elérhető alkotás közül válogathatunk – az olyan alternatív boltok sokszor irreálisan nagy akcióiról már nem is beszélve, mint a Fanatical vagy a Humble. De ott vannak még a független alkotóknak otthont adó IndieGala és itch.io is, ahol olyan különleges indie játékokra bukkanhatunk, amikkel konzolon valószínűleg sosem fogunk játszani.

Na, de mi a helyzet a többi konzollal?

Videojáték -> Esport -> Fogadás. Tippelj meccsekre és nyerj az Unibeten kockázat nélkül! 20 000 Ft sportfogadás bónusz + 60 ingyen pörgetés! Regisztrálj! (x)

A PC-s összevetés a fentieknél nyilván összetettebb, de egy-egy korábbi játékkonzollal való összehasonlítás már tisztább képet adhat a PS5 Pro helyzetéről és árszabásáról. Legelőször viszont fontos tisztázni néhány alapvetést: minden egyes új konzol a megjelenésekor a legerősebbnek számít – úgy az alap PS5, a PS3, az Xbox 360 stb. a korában legcombosabb játékkonzoljai voltak (ez alól kivétel jó pár Nintendót). Valamint az árak összehasonlításában nem számolunk az adott év átlagbérével – pusztán a konzolok inflációarányos megjelenési árát vetjük össze.

A matekban nagy segítség volt a GameSpot, ami dollárban számolt, de arányaiban hasonló különbségek jönnének ki euróval is – de most maradjunk az amerikai valutánál. A PS5 Pro a tengerentúlon 700 dollárért lesz kapható, ami olyannyira jelentős, hogy ez lesz a Sony történetének második legdrágább játékgépe a PS3 után. A PS3 generáció azonban fontos állomás volt: az Xbox 360 nagyon megszorongatta a Sony vasát, amit irreálisan túlárazva kínáltak, és csak később, a már olcsóbban kínált Slim modellekkel érte be a Microsoft eladásait.

Jóllehet a PS5 Pro a második középgenerációs felfrissítés a PS4 Pro után, de arányaiban még az is olcsóbban debütált, mint a mostani gép, ahogy a még annál is combosabb Xbox One X is valamivel olcsóbb vétel lenne ma. Ha csak a számokat vizsgáljuk, akkor bizony a PS5 Pro nemcsak a valaha volt legerősebb konzol (még), hanem a legdrágább is mind között:

• Nintendo Entertainment System (NES) – 1985-ös ára: 180 dollár / ami ma inflációarányosan: 526$-nak felel meg.
• Super Nintendo Entertainment System (SNES) – 1991-es ára: 200 $ / infl.arány: 461$
• PlayStation 1 – 1995-ös ára: 300 $ / infl.arány: 617$
• Nintendo 64 – 1996-os ára: 200 $ / infl.arány: 400$
• PS2 – 2000-es ára: 300 $ / infl.arány: 546$
• Xbox Classic – 2001-es ára: 300 $ / infl.arány: 533$
• GameCube – 2001-es ára: 200 $ / infl.arány: 353$
• PS2 Slim – 2004-es ára: 300 $ / infl.arány: 500$
• Xbox 360 – 2005-ös ára: 300 $, a 20 GB modellé 400 $ / infl.arány: 483$ és 644$
• Nintendo Wii – 2006-os ára: 250$ / infl.arány: 390$
• PS3 – 2006-os ár: 20GB modellé 500$, a 60GB-é 600$ / infl.arány: 780$ és 936$
• PS3 Slim – 2009-es ára: 300 dollár / infl.arány: 439$
• Xbox 360 S – 2010-es ára: 300$ /infl.arány: 432$
• PS3 Super Slim – 2012-es ára: 270$ / infl.arány: 370$
• Nintendo WiiU – 2012-es ára: 300$ / infl.arány: 411$
• Xbox 360 Elite – 2013-as ára: 480$ / infl.arány: 648$
• PS4 – 2013-as ára: 400$ / infl.arány: 540$
• Xbox One – 2013-as ára: 500$ / infl.arány: 675$
• Xbox One S – 2016-os ára: 2TB-os modellé 400$, az 1TB-osé 350$ / infl.arány: 524$ és 460$
• PS4 Slim – 2016-os ára: 300$ / infl.arány: 393$
• PS4 Pro – 2016-os ára: 400$ / infl.arány: 524$
• Nintendo Switch – 2017-es ára: 300$ / infl.arány: 385$
• Xbox One X – 2017-es ára: 500$ / infl.arány: 642$
• Xbox Series S – 2020-as ára: 300$ / infl.arány: 364$
• Xbox Series X – 2020-as ára: 500$ / infl.arány: 608$
• PS5 – 2020-as ára: lemezolvasósé 500$, digitális 400$ / infl.arány: 608$ és 486$
• új PS5 („Slim”) – 2023-as ára: 500$ / infl.arány: 516$

Külön érdekes, hogy az alap PS5 és a Pro modell között a legnagyobb az árkülönbség: a PS4-érában még csak 100 dolláros volt a szakadék a két gép között, míg 2024-ben már közel 200 dollárnyira nyílt az olló a két modell között. Pedig teljesítményben a PS5 Pro sem tud többet nyújtani, mint annak idején a PS4 Pro a saját alapgépéhez képest.

Igen, a PS5 Pro drága. Úgy pedig még drágább, hogy a dobozába sem lemezolvasót, sem pedig talpazatot nem mellékelnek, csupán egyetlen kontrollert kap hozzá a vásárló. De igazán még játék sem nagyon akad, ami önmagában indokolhatná a Pro létezését, és sokkal inkább a kissé elvétett árazását. Szóval ezen a ponton lehet érdemes lehet mélyen elgondolkozni, hogy kinek és miért éri meg egyáltalán a PS5 Pro, aminek árából már két PS5-öt is vehetünk használtan, vagy építhetünk magunknak egy PC-t, amin nem csak olcsóbb, de jóval kötetlenebb is a játék.

Bódi Dániel

Ezt is olvasd el:

Így festenek a valós helyszínek a posztapokaliptikus játékokban