Gábor János

2024.07.01. – Alig egy hónap telt el azóta, hogy a Ubisoft Toronto csatlakozott a Prince of Persia: Sands of Time remake munkálataihoz, és a stúdió máris megvált 33 alkalmazottjától. Az elbocsátások a vállalat szerint célzott átalakítást szolgálnak, ami szükséges ahhoz, hogy a cég elérhesse ambiciózus terveit. „A Ubisoft Toronto úgy döntött, hogy célzott átalakítást hajt végre annak érdekében, hogy teljesíteni tudja ambiciózus ütemtervét” – nyilatkozta a cég egyik képviselője a PCGamernek. „Sajnos ez 33 csapattag szerepét érinti, akik elhagyják a Ubisoftot. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy átfogó támogatást nyújtsunk nekik, beleértve a végkielégítést és karriertámogatást is, hogy segítsük őket ebben az átmeneti időszakban.”

Mindenki ugyanazzal a szöveggel épít le

Az elbocsátások igazolására használt „növekedés” és „jövőbeli ambíciók” kifejezés nem csak a te fejedben, hanem az egész világon ellentmondásos, így nem kicsit ellenszenves, már-már cinikus lépés ezzel magyarázni több tucatnyi remek gaming szakember szélnek eresztését. Pedig nem csak az Ubisoft alkalmazta az utóbbi időben.

A játékstúdiók egyre gyakrabban indokolják így a munkavállalók elbocsátását.

Az idei év során a Grand Theft Auto kiadója, a Take-Two Interactive „pipeline racionalizálásnak” nevezte a kirúgásokat, míg Phil Spencer, az Xbox vezetője az iparági „növekedés hiányát” okolta a munkaerő leépítéséért. A legszebb talán a Square Enix bejelentése volt: a cég közölte, hogy „agresszíven” folytatja többplatformos játékfejlesztéseit és nagyobb hangsúlyt fektetne a PC piacra – ami a laikus fejben azt jelentené, hogy több emberre van szükség, de nem, ezzel is elbocsátásokat igyekeztek finoman beadagolni. Aztán jött az Embracer Group, ami „emberközpontú” AI politikát (haha) vezetett be, mindössze három nappal azután, hogy bezárták az Alone in the Dark stúdióját, a Pieces Interactive-ot.

A valódi ok, amiért az Ubisoft is leépít

A gyakorlatilag egymást idéző közlemények valószínűleg nem a játékokról és az emberekről szólnak, hanem arról, hogy a befektetők elégedettek legyenek. Az iparági számok a Covid-19 világjárvány kezdeti éveiben gyorsan növekedtek, amikor mindannyian otthon ragadtunk és többet játszottunk, mint valaha.
Az akkor tapasztalt növekedés ugyanakkor lelassult, és azok a vezetők, akik a járvány idején mohóságtól vezérelve beugrottak a torzított piac hullámai közé, most szembesülnek a következményekkel: a felfutás nem tart örökké (ahogy az megjósolható volt) és a nagyobb létszámokat szépen visszafarigcsálják, ugyanazok a vezetők, akik ennyi rossz döntés után valahogy mégis hajlamosak a helyükön maradni.

A döntéseik áldozatai meg nem.

Az Ubisoft Toronto elbocsátásai különösen meglepőek, hiszen a stúdió nemrég csatlakozott a Prince of Persia: The Sands of Time remake munkálataihoz, amit a szintén küszködő Splinter Cell remake mellett kezelnek. Ennek fényében azt gondolhatnánk, hogy a Ubisoft Torontonak több emberre, nem pedig kevesebbre van szüksége, főleg úgy, hogy a munka nem lett kevesebb: „tervünk változatlan, és csapataink azon dolgoznak, hogy teljesítsék a Splinter Cell remake-et és a stúdió többi projektjét”.

Ezt is olvasd el:

Sokan keverik, te ne tedd: ez a különbség az AI és a gépi tanulás között