2024.06.10. – A hordozható és asztali gépek szépen lassan két nagy táborra kezdenek szétszakadni. Míg korábban a PC-k és laptopok esetében csak is kizárólag az x86-64 architektúrával (-ilyen a te jelenlegi AMD és Intel processzorod-) találkozhattunk, addig manapság ez már nem feltétlenül igaz. A másik oldalon az ARM-alapú gépeket találhatjuk meg. Ezekkel a processzorokkal már régóta találkozhatnak az átlagos felhasználók is, hiszen a telefonokban, tabletekben már a kezdetek óta ilyen egységek kaptak helyet. PC környezetben azonban ezidáig az Apple gépeiben található M chipjeit, a Microsoft Surface egy-két példányát és a Raspberry Pi-t lehet mainstream, elérhető megoldásként említeni, ha az ARM kerül szóba.

Az első, igazán nagy ugrást a fentebb is említett Apple lépte meg 2020 őszén. Szakítottak az Intel processzoraival és a saját fejlesztésű egységeik kerültek a MacBook, iMac vagy épp Mac Mini készülékekbe. Az első tesztek alapján hamar kiderült, hogy nem csak teljesítményben, de fogyasztásban és hatékonyságban is remek út lehet az ARM architektúra a PC iparágban. Azóta az Apple már az M4-es chipeknél jár és lassan nincs olyan Mac OS alkalmazás, mely ne támogatná az új architektúrát.

Mi is az az ARM architektúra?

Az ARM architektúra (korábban Advanced RISC Machine, azelőtt Acorn RISC Machine) egy 32/64 bites, az ARM Limited fejlesztette RISC CPU-architektúra, amely több beágyazott rendszerben található meg. Energiatakarékosságuk miatt az ARM architektúrájú CPU-k a vezetők a hordozható elektronikai piacon, ahol az alacsony energiafogyasztás fontos tervezési szempont.

Nem véletlen tehát, hogy már az okostelefonok, tabletek is ezekre próbáltak építkezni a kezdeti időszakban. Már 1985-ben megjelent az első verziós ARM processzor, azóta pedig folyamatosan fejlődnek tovább az egységek. A legnagyobb különbséget az jelentheti, hogy míg az x86-64 processzorok akár több utasítást is végrehajthatnak egy órajel cikluson belül, addig az ARM processzorok csak egyet. Ennek megfelelően az operációs rendszernek és az alkalmazásoknak is igazodnia kell az eltérő körülményekhez, ezért nem csak pár kattintás a váltás.

A Windows 11-et is készül a váltásra

A Windows 11 ARM változata

Az ARM architektúra azonban mit sem ér az operációs rendszer támogatása nélkül. Az Apple házon belül remekül össze tudta hangolni a Mac gépek hardveres és szoftveres ugrását, ám Windows esetében ez már nem olyan egyszerű. Szerencsére a Microsoft az elmúlt időszakban előre felkészült a korszakváltásra. Már a Windows 10-ből létezett ARM architektúrára megírt változat, az igazi fejlődés azonban a Windows 11 megérkezésével vette kezdetét. Azóta szinte heti szinten frissül ez a változat is, sőt, még arra is lehetőséget biztosít, hogy ARM gépen a „régi” x86-64 architektúrára írt programokat, játékokat némi teljesítményvesztés mellett, de lehessen futtatni. Éppen úgy, ahogy az Apple tette a Rosetta 2 „emulációs” réteg segítségével a 2020-as váltást követően. A Microsoft pedig egy Copilot+ minősítésével is ellátja a megfelelő ARM-es PC-ket, mely garantálja, hogy a Windows AI műveleteit is teljes mértékben hasznosítani tudjuk azokon az eszközökön.

Ilyen erősek az első Snapdragon gépek

Snapdragon tesztmasina

Az elmúlt időszakban egyre több hír érkezik a Snapdragon X Elite processzoraival kapcsolatban. A Snapdragon a kezdetek óta látja el processzorokkal a tabletek, okostelefonok gyártóit, ám ezúttal az asztali és hordozható PC piacra szeretnének betörni. 2024 tavaszáig azonban kézzelfogható formában még senki nem találkozott ezekkel az egységekkel. Ekkor aztán megtört a jég és a cég személyesen is bemutatta több szakértőnek és tartalomgyártónak is a processzorokat.

Snapdragon X Elite erőfitogtatás – A PC-s iparág legnagyobb két szereplőjét is legyőznék

A cég nem finomkodott, amikor az Intellel mérte össze az erejét:

• A Snapdragon X Elite 54 százalékkal gyorsabb egyszálas teljesítményt nyújt, mint az Intel legújabb Core Ultra 7 155H processzora. Ez úgy is felfogható, hogy azonos teljesítményt 65%-kal kevesebb erővel old meg.
• A Snapdragon X Elite 52 százalékkal gyorsabb többszálas teljesítményt nyújt, mint az Intel legújabb Core Ultra 7 155H processzora. Ez úgy is felfogható, hogy azonos teljesítményt 60%-kal kevesebb erővel old meg.

Az AMD csúcsprocesszorával, a hordozható gépekbe szerelt Ryzen 9 7940HS-hez képest is hasonló előnyökkel rendelkezik, ahogy bizony még a Core Ultra 9 sem tudja felvenni a Snapdragon X-el a versenyt. Ebből bizony hamar leszűrhető, hogy rengeteg előnyt tartogathat a korszakváltás:

• Azonos fogyasztásért / akkumulátorhasználatért cserébe sokkal több teljesítményt hoznak ki magukból a Snapdragon X chipek, mint az AMD és Intel megoldásai.
• Azonos teljesítményt pedig jóval kevesebb fogyasztással oldanak meg az ARM processzorok, azaz sokkal-sokkal több ideig bírhatja akkumulátorról egy laptop.
• Az alacsonyabb fogyasztásnak és a hőtermelésnek köszönhetően pedig sokkal jobban hűthetőek ezek az egységek, elég csak a teljesen passzív MacBook Air-ekre gondolni.
• AI feladatokban is remekelhet majd a Snapdragon X Elite

AI feladatokban is remekelhet majd a Snapdragon X Elite

A hardveres oldal tehát teljesen rendben van, a kritikus pont a Windows támogatása lehet majd. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján azonban a Windows 11 ARM változata is egyre jobb állapotoknak örvend. 2024 nyarára pedig a Microsoft dedikált erőforrásokat is szentel ennek a verziónak.

Több FPS? Sima!

Windows FPS növelő – Egyelőre csak Snapdragon PC-kben

Az elmúlt időszakban mindhárom neves videokártya gyártó jelentkezett FPS növelő megoldással. Az algoritmusok és a hardveres feltételek eltérőek, ám a működés lényege azonos. Az adott játék a monitor natív felbontásához képest alacsonyabb felbontásban rendereli ki a játék képét, majd a DLSS, az FSR vagy épp a XeSS ezt feljavítja valamilyen módon. A Microsoft úgy döntött, hogy első körben CSAK a Snapdragon X processzorok kapják meg a rendszer beépített FPS növelőjét, az Automatic Super Resolutiont. Az első, támogatott PC-s játékok listája is napvilágra került:

• 7 Days to Die
• BeamNG drive
• Borderlands 3
• Control
• Dark Souls III
• God of War
• Kingdom Come: Deliverance
• Resident Evil 2
• Resident Evil 3
• Sekiro: Shadows Die Twice
• Sniper Ghost Warrior Contracts 2
• The Witcher 3: Wild Hunt

Fontos megemlíteni, hogy más játékok esetében is bekapcsolható a Windows funkció, ám abban az esetben nem tudja garantálni a Microsoft a gondtalan működést. A korábbi nyilatkozatok alapján nem csak játékokban, de alkalmazásokban (pl. VLC) és böngészőkben is hasznosítható lesz a képfeljavító funkció

Június közepétől érkeznek a masinák

Május utolsó napjaiban az is kiderülhetett, hogy készülékek megjelenése június 18-én indul meg. Első körben több mint 20 PC kapja meg a „Copilot+” minősítést a Microsofttól. Ezek mindegyikében Snapdragon X Elite és Snapdragon X Plus chipek ketyeg majd. Olyan gyártók jelentkeznek laptopokkal és tabletekkel, mint az Acer, az ASUS, a Dell, a HP, a Lenovo, a Microsoft vagy éppen a Samsung. Az első, független teszteket azért érdemes lehet megvárni, ám abban biztosak lehetünk, hogy nem ok nélkül csatlakozott be a Snapdragon X processzor mögé a rengeteg PC-s gyártó.

Képek és adatok forrása: PCWorld

Ezt láttad már?

Ilyen jó és rossz hatással lehet a szervezetedre a videojáték