2024.05.30. – A chip, más néven mikrochip vagy integrált áramkör (IC), egy kis elektronikus eszköz, ami félvezető anyagból, általában szilíciumból készül, és amely számos tranzisztort, ellenállást, kondenzátort és más elektronikus alkatrészeket tartalmaz. A chip-ek az elektronikus eszközök szíveként működnek, széles körben használják őket különböző elektromos rendszerek, beleértve a számítógépek, okostelefonok, autók, de még orvosi eszközök és sok más technológiai termék esetén. Az első integrált áramkört 1958-ban fejlesztette ki Jack Kilby a Texas Instruments-nél, majd röviddel később Robert Noyce, aki a Fairchild Semiconductor-nál dolgozott. Ezek a korai integrált áramkörök forradalmasították az elektronikai ipart, lehetővé téve a kisebb, gyorsabb és olcsóbb elektronikus eszközök gyártását.

Az RTX kártya memóriachipje

A chip-ek gyártása több lépésből álló bonyolult folyamat.  Az alapanyag általában szilícium, amit kristályos formában „növesztenek”, majd vékony lapokra (wafer) szeletelnek. Ezen a wafer-en vékony rétegek és áramkörök kerülnek kialakításra a különböző gyártási folyamatok révén. Chip-ek dolgoznak a CPU-kban (processzor), memóriachipekben, de még a GPU-kban (grafikus processzorok) is.

Nem haladnak az oroszok

Ezek után nem csoda, hogy az oroszok úgy döntöttek, hogy saját chipipart építenek ki a határaikon belül. Egy ilyen folyamathoz azonban nagyon komoly szakértelem, pénz és nyersanyag kell. Utóbbi kettő esetén nem gondolom, hogy hiányérzetük lenne, ám az eredményeiket figyelembe véve, az első kritérium messze nincs még teljesítve. Az első orosz fotolitográfiai eszköz, ami 350 nm-es vagy annál vastagabb technológiájú chipek előállítására képes, nagy nehezen elkészült és jelenleg Zelenográdban tesztelik. Ezt a kiforrott technológiát jelenleg néhány autóipari és áramfejlesztő chip-hez használják, bár katonai felszerelések fejlesztése során is használható. A gond csak az, hogy maga az eredmény nem forradalmi, az Intel már 1995-ben képes volt erre. Az oroszok saját fejlesztése tehát jelenleg 30 évvel a korunk standardja mögött kullog.

Az orosz félvezető szektor sokkal lassabb ütemben fejlődik, mint ahogy az orosz kormány 2023-ban bejelentette. A korábban megfogalmazott rövid távú célkitűzések között szerepel a helyi chipgyártás 90 nm-es technológiával történő felpörgetése az év végéig, a hosszú távú cél pedig a 28 nm-es gyártás létrehozása 2027-re, majd 14nm-es csomópont 2030-ra. Szép tervek, de azért a gyakorlat majd mindent tisztába tesz.

Ezt olvastad már?

Lesz pár új sorozat a Disney+-on, ezeket pörgetheted júniusban