Virágzik a több évtizedes technológia, amit már mindenki eltemetett. Van rá magyarázat, hogy a mágnesszalag újra a biztonsági mentés csúcsára kerül.

Gábor János

2024.05.28. – A mágnesszalagra mentés nem halott: 152,9 exabájt (kb. 164.175.124.890 terabájt) tárhellyel egyenértékű ilyen tároló talált gazdára, csak 2023-ban, és ez újabb növekedési hullámot jelez 2021-22-höz képest is. Pedig akkor nagyon megugrott az ősi technológia iránti kereslet, és láthatóan nem is csillapodik.

Vajon mit tudnak azok, akik tömegével rendelik ezt a fajta adattárolót?

A mágnesszalag – bármilyen hihetetlen – ma is előszeretettel használt tárolási módszer. A neve Linear Tape-Open (LTO), és a ’80-as évekbeli virágzása után 2011-től kezdett újra népszerűvé válni, majd a 2020-as COVID után hatalmas kiugrást is produkált. A lendület azóta tart: 2022-ről 2023-ra 3,14 százalékos növekedést figyeltek meg – vette észre a TweakTown.

Ha elég idős vagy, emlékszel rá, hogy a mágnesszalagra mentés évtizedekkel ezelőtt volt népszerű, de lassan kiszorult a piacról, amikor a digitális tárolóeszközök felfutásnak indultak. A hozzájuk szükséges Zip-meghajtók szintén eltűntek és jöttek helyettük a külső HDD-k, amelyek az LTO-szalagot voltak hivatottak felváltani, főleg a biztonsági mentés és archiválás területén. Azóta léteznek már több tíz terabájtos külső HDD-k, több terás, ultragyors Gen4 és Gen5 SSD-k, felhőtárolók és más tárolási formák.

De akkor miért kell a világnak újra a mágnesszalag?

A szalagos mentés hatalmas, egységenként kb. 1,5-18 TB natív és 3,75-45 TB tömörített kapacitással rendelkezik, de amit a legjobban értékelnek az archiválók, az az, hogy tartós: karbantartás vagy ellenőrzés nélkül akár 30 évig biztonságosan vannak rajta az adatok, és nem kell attól félni, hogy hackerek férnek hozzájuk. Ja, és nem mellékes az sem, hogy olcsóbbak, mint a külső HDD-k, mégsem jelentenek rájuk veszélyt a vírusok.

Ebből a szempontból vizsgálva nem annyira meglepő, hogy a világ újra felfedezte magának a mágnesszalag előnyeit, hiszen olyan korban élünk, amikor az információ értékesebb, mint az arany, és a hadviselésnek, politikai vagy üzleti konfliktusoknak megszokott részévé vált a hackelés. Országok és vállalatok támadhatnak egymásra számítógépes rendszereken keresztül, majd tehetnek kárt értékes szerverekben.

De a bizalmas adat biztosan nem tűnik el, ha a backup LTO-kon pihen.

Hátránya persze ennek is van: a napjainkban megszokott eszközökhöz és biztonsági mentésekhez képest lassú, mint egy reumás tetű, viszont, ha a biztonság az elsődleges cél, aligha létezik jobb. Persze a piacát nem a mezei felhasználók, hanem állami és üzleti szervezetek fűtik, viszont a tendencia nagyon is tanulságos: amíg 2011-ben még „csak” 40 exabájt mágnesszalag kelt el a világon, 2023-ban már majdnem a négyszerese. A folyamat jól jelzi, hogy az utóbbi egy-másfél évtizedben mennyivel jobban féltik az adataikat a nemzetek és vállalatok.

Ezt is olvasd el:

Egyenként is vagyonokat érnek – ez a 10 legdrágább Pokémon kártya

×