2024.05.16. – Az AMD és az Intel is már javában készül az őszi hardveresőre. Ismét izgalmas időszak köszönhet ránk 2022 után, már ami a PC-s komponenset illeti. 2024 második felében számíthatunk új processzorokra, videokártyákra, de az SSD-k közül is egyre több érhet át az új, PCIe 5.0 szabványra. Nagy eséllyel az AMD nyithatja majd a sort, sokan úgy gondolják, hogy már nyáron érkezhet a Ryzen 9000 szériája. A jelenleg is alkalmazott, AM5 foglalat adta korlátok miatt azonban olyan hatalmas ugrásra azért nem érdemes készülni.

Az Intelt megvizsgálva azonban már radikálisabb változtatásokra készülhetnek a felhasználók. Az elmúlt időszakban rengeteg információ érkezett a piacvezető háza tájáról is. A foglalatváltás már hónapok óta megerősített, de ez csak egy apró összetevője a generációs ugrásnak. A 14. generáció sokakban csalódást váltott ki, hiszen valójában a 13. generációt hasznosította újra a kupakok alatt a gyártó. Arról nem is beszélve, hogy a méregdrága i7 és i9 egységek még sok esetben hibás működést is produkálhatnak, melyre csak a BIOS korlátozások nyújtanak biztos megoldást.

Nézzük is, hogy mit várhatunk a 15. generációtól!

Megváltozik a processzorok elnevezése

Ezidáig az Intel meglehetősen egyértelmű elnevezéseket használt. Vegyük példának az Intel Core i7-13700K elnevezést. Az Intel Core előtag adott volt, majd ezt követte a kategóriabesorolás, ahol az i3,i5,i7,i9 jelölések váltakoztak. Ezt követően a konkrét modellnév következett, amely ebben az esetben a 13700 volt, ezt két részre lehetett bontani. Az első két számjegy a generációra utalt, a második három pedig a típusra, SKU-ra. Ezeket pedig az egyes extra tulajdonságokat jelölő betűjelek követték. A K arra utalt, hogy tuningolható egységről beszélhetünk. Sokszor találkozhattunk még az F jelöléssel, ez azt jelentette, hogy nincs iGPU egység az adott modellen. Ez azonban nagyban megváltozik az új generációval.

Az Intel már 2023 májusában bejelentette, hogy szakít a fentebb már kifejtett, 15 éve megszokott elnevezésekkel. A laptop és hordozható egységben ezt már egy ideje megtette, ám az asztali felhozatal még várat magára. Jelenleg az alábbi modellnevek szivárogtak ki:

• Core Ultra 9 285K
• Core Ultra 7 275
• Core Ultra 7 265K
• Core Ultra 5 255
• Core Ultra 5 245K
• Core Ultra 5 240(F)

Jól látható, hogy bár a nevek újszerűen hatnak, azért könnyen leolvasható lesz, hogy milyen erőre is érdemes készülni. A Core Ultra előtag nagy eséllyel minden asztali egységében adott lesz. Ezt követi majd az i5, i7, i9-hez hasonló számozás, immáron az „i” betű nélkül. Ezt követően pedig az egyre nagyobb szám arról árulkodik majd, hogy hol is helyezkedik el az adott processzor a ranglétrán. A Core Ultra 5 240(F) tehát a régi elnevezés alapján nagyjából az Intel Core i5 15400F névnek felelne meg. A K és F előtagok továbbra is a tuningolhatóságot és az iGPU hiányára utalnak majd az új processzorok esetében.

Alakulhat a chipek kialakítása, de maradnak a vegyes magok

Korábban az Intel processzorok a CPU-t és a többi alegységet egyetlen egy „csomagként” kezelték a kupak alatt. Ez azonban nagyban megváltozhat a 15. generációval. A korábbi tervek alapján négy külön chipletre/tile-ra bontja fel ezeket a cég. Külön-külön, akár egymástól teljesen függetlenül fejlődhet a CPU, a SOC, a grafika és az I/O „chip”. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a SoC és a grafika például ne is a cég gyártósorán, hanem a rivális TSMC gyárában készülhessen. Ezzel kapcsolatban azért még meglehetősen ködösek az információk, abban azonban biztosak lehetünk, hogy az Intel nem szakít a P és E magok vegyes használatával. 

Isten veled Hyper Threading

A HT támogatású Intel processzorokban két AS egység van, ám ALU-ból és Cache-ből csak egy.

A Hyper-threading az Intel védett időosztásos szálkezelő megoldása, amelyet a számítások párhuzamosítására használnak. Az AMD is probálkozott, próbálkozik hasonlóval, azt SMT néven találjuk meg. A Hyper-threading a processzor bizonyos részeinek megduplázásával működik – azoknak a részeknek, amelyek a processzor állapotát tartalmazzák – ugyanakkor a fő számítási erőforrásokból egy marad. Így egy hyper-threadinggel ellátott processzor egy extra „logikai” processzort tartalmaz. Ezért lehetséges, hogy egy-egy processzor csak 8 FIZIKAI maggal rendelkezik, ám 16 LOGIKAI szálat használ az operációs rendszer. A CPU nem lesz olyan gyors így, mint egy natív, 16 magos processzor, ám több alkalmazásban és játékokban is extra százalékokat hozhatott a technológia. Az Intel azonban hosszú idő után elhagyja ezt a technológiát, azaz annyi szállal gazdálkodhat majd az operációs rendszer ahány fizikai mag pihen a kupak alatt. 

Új foglalat és DDR5 exkluzivitás

Több CPU hűtőn is ott figyel az LGA1851 támogatás már

Az Intel foglalatváltására nem érdemes túl sok szót fecsérelni, hiszen gyakorlatilag 2 éve nyílt titok. Az Intel az LGA1700 foglalatról LGA1851 foglalatra vált, mely kiosztásában változást takar, ám fizikai méretében megegyezik a 12. és 14. generáció között használt foglalattal. Több CPU hűtő gyártó is már LGA1851 támogatással reklámozza a saját hűtőit. A memóriatámogatás is változni fog, míg jelenleg DDR4 és DDR5 memóriát is támogatnak a processzorok, addig a 15. generáció csak és kizárólag DDR5 modulokkal éri majd be.

Jelenleg tehát ezt tudni az Intel soron következő generációjáról. Az iparági pletykák meglehetősen pontosak voltak az elmúlt években, ám érdemes pletyka szinten kezelni a fenti állításokat. Nagy eséllyel a júniusi Computex 2024 eseményen a hivatalos specifikációk is kiderülhetnek. 

Ezt olvastad már?

Ha kell egy kis chill: 8 megnyugtató játék, ami tényleg kikapcsol