Jogi úton kér elégtételt a ChatGPT-t működtető OpenAI-tól egy rádiós, mert az AI bűncselekményt fogott rá. Azt állította, sikkasztott. Pedig nem.

Nem ez az első eset, hogy a chatbot miatt valaki perre megy: áprilisban Brian Hood ausztrál politikus ment neki jog úton az OpenAI-nak, miután a chatbot – állítólag tévesen, de ezt egy politikusnál sosem lehet tudni – bűnözőnek minősítette őt. Érdekes eset, de még hagyján, mert a politikában nem túl szokatlan, hogy mindenfélének minősítik egymást a szemben álló felek, és mondhatnánk, hogy a ChatGPT csak a „saját véleményét közölte”.

Nyilván ez is ijesztő lenne, de legalább valahol érthető, hisz’ abból tanul, amit tőlünk, emberektől lát és elolvas.

Merőben más a helyzet ugyanakkor egy néhány napja felmerült esetben, amikor az amerikai Mark Walters rádiós műsorvezetőt azonosította bűnözőként, de egész történetet is kanyarított az állítása mellé. A médiaszemélyiségről azt állította, hogy az több mint 5 millió dollárt sikkasztott a Second Amendment Foundation nevű nonprofit szervezetből, és emiatt eljárás is folyik ellene. Nos, Walters-szel szemben sosem fogalmaztak meg ilyen vádat és pláne nem állították miatta bíróság elé.

Forrás: Freepik

A The Verge szerint azt történt, hogy egy Fred Riehl nevű újságíró összefoglalót kért a ChatGPT-től a valóban folyamatban lévő Second Amendment Foundation kontra Robert Ferguson perről. Az AI erre válaszolva mondta, hogy a keresetet Walters ellen nyújtották be, mert állítólag „engedély nélkül tulajdonított vett fel pénzeszközöket személyes kiadásokra, illetve manipulálta a pénzügyi nyilvántartásokat és bankszámlakivonatokat, hogy elrejtse a tevékenységét, aztán nem nyújtotta be pontosan és időben a pénzügyi jelentéseket”.

Elég komplex sztori, ugye? Kár, hogy egy szó sem igaz belőle.

Nem létezik ilyen vád, és Walters egyáltalán nincs is megnevezve a kérdéses perben, mert semmi köze hozzá – ehhez képest a ChatGPT gond nélkül beleszőtte a generált sztorijába, mint első számú vádlott.

Fred Riehl elég rendesen felvonta a szemöldökét az ordas hazugság láttán, ezért tett még egy próbát a nyelvi modellel, hogy másodjára is ekkora hibát vét-e. Gondolta játszik egyet, és direkt rákérdezett a rádiós műsorvezető szerepére az eljárásban, és a ChatGPT nem volt rest újra, még értelmezhetőbben leírni ugyanazt a hazugságot. Walters keresetet nyújtott be az eset miatt, hangsúlyozva: nem elég, hogy az ő szerepe az egészben az AI kitalációja, még a Second Amendment Foundation ügyét is tök pontatlanul írta meg (az ügy számát például szintén csak kitalálta).

A jó hír Walters számára az, hogy a ChatGPT által Riehlnek szolgáltatott adatok közül semmit sem tettek közzé, mert az újságíró megérezte, hogy valami nem stimmel, ezért megerősítést kért az ügyben. Ekkor bukott ki, hogy homok került a gépbe, és valaki csúnyán megütheti a bokáját, ha hasonló bűncselekményt fog rá a ChatGPT és az meg is jelenik. Nos, éppen ez lesz az a bökkenő, amin – bármennyire felháborító is az eset – a műsorvezető keresete elúszhat, hiszen arra fogja a periratok benyújtását, hogy a rágalmazó anyagot közzétették.

Ahogy a The Verge magyarázza, a Communications Decency Act törvény általában megvédi az internetes vállalatokat attól, hogy jogi felelősségre vonják őket a platformjaikon elhelyezett, harmadik fél által készített tartalmakért, szóval, leegyszerűsítve:

nem perelheted be a Redditet se egy olyan üzenetért, amit valaki közzétett rajta.

Nem világos ugyanakkor, hogy ez hogyan vonatkozik a mesterséges intelligencia rendszerekre. Ha engem kérdezel, SEHOGY: új törvények kellenek, de böszme hamar,

mert máris kezd elgurulni a gyógyszer:

Gratulálunk: ráengedtek egy mesterséges intelligenciát a Dark Webre

 

×