Manapság minden eszközünkben megtalálhatjuk a Bluetooth-t, legyen szó mobiltelefonról, fejhallgatóról vagy épp a konzoljainknál használatos kontrollerekről. Sőt, a mostanság kapható okoseszközök jelentős része is erre a technológiára épít, így nyugodtan idesorolhatjuk az okosizzókat, okoskarkötőket vagy épp egy-egy fejlettebb hőmérőt is. 

Xiaomi Mi Body Composition Scale 2 – Amikor már a mérleg is Bluetooth-on kommunikál

A Bluetooth és nevének története

A Bluetooth nevet kivételesen nem a marketingesek aggatták rá a technológiára, hanem maga az egyik tervezőmérnök, Jim Kardach nevezte el így. A név Harald Blåtand dán király nevének angol változata, aki 958-tól, illetve 976-tól 986-ig volt Dánia és Norvégia uralkodója, és nagyon szerette az áfonyát, ezért kék lett a foga. Az uralkodó arról volt nevezetes, hogy egyesítette a különféle skandináv lázongó törzseket, pont úgy, ahogy a technológia egyesíti a különböző eszközöket.

Így született meg a BT logó

A logó is erre reflektál, hiszen a H és B betűknek megfelelő skandináv rúnák egyesítéséből született meg. Az 1.0 verzió 1999-ben jelent meg, ám ekkor még rengeteg gyermekbetegsége volt. A kompatibilitás is erősen kérdéses volt, illetve maga a technológia sem számított olcsó mulatságnak, így csak a drágább készülékekben volt megtalálható. 

Talán a 2009 környékén debütált 3.0-ás verzió és annak kimondottan gyors adatátviteli sebessége hozhatta meg az áttörést, hiszen ennek segítségével pillanatok alatt megoszthattuk képeinket, videóinkat vagy egyéb fájljainkat ismerőseinkkel.

Mi az a Bluetooth?

A Bluetooth egy rövid hatótávolságú, vezetéknélküli adatcseréhez használt szabvány. Rádiós kapcsolatot használ ehhez, a szabadon elérhető 2,4 gigahertzes frekvenciasávban. Európában a 2,402 GHz és 2,480 GHz közötti 79 db 1 MHz-es sávban működik. Az aktuális verzióját Bluetooth 5 névre keresztelték és 2018-tól érhető el a nagyközönség számára is. 

Több technológia is elfér 2.4 GHertzen

A 4.2-s verziójához képest kétszeres sebességet (2 Mbit/s), négyszeres hatótávot ( kültéren 240 méter sem elképzelhetetlen!) ígér. Ezen kívül az adattovábbítási kapacitása nyolcszorosára nőtt, mellyel a sok eszköz kezelése sem okoz már gondot a technológiának. Beltéren körülbelül 40 méteres távval érdemes kalkulálni, ideális körülmények között. A Bluetooth képes rugalmasan kezelni a sebesség-hatótáv arányát (minél nagyobb hatótáv, annál kisebb adatátviteli sebesség, ahogy a helyzet és a felhasználás megkívánja). Az energiaigénye is generációról generációra egyre csak csökken. 

Miért gyűrte le az infraátvitelt? 

Küldöm a legújabb java játékot infrán, ne aggódj!

A kétezres évek elején sokáig egymás “ellen” hadakozott a két technológia, már ami a telefonok közötti adattovábbítást illette. Több szempont miatt is a Bluetooth felé billent a mérleg: a legkézenfekvőbb, hogy a rádiós technológia miatt nem kellett a telefonoknak közel lenniük egymáshoz és akár fal vagy akármilyen tárgy is lehetett a készülékek között. Bluetooth eszközökkel akár több készülékkel is lehettünk egy időben kapcsolatban, míg az infra kapcsolatnál ez nehezen volt megoldható. Érdekesség, hogy a maximális adatátviteli sebességben az infrakapcsolat nyert volna akkoriban (A Bluetooth 1.0 és 2.0 ellen), de az átlagsebesség nagyjából megegyező volt a két technológia között.

Mi lehet a következő Bluetooth?

Betörhet a Passive Wi-Fi?

Bár még konkrét technológiáról nem beszélhetünk, nem mehetünk el szó nélkül a Passive Wi-Fi mellett. Ezt az újdonságot a University of Washington egyetemen fejlesztették ki és akár 11 megabit / másodperces sebességgel is képes adatot továbbítani. Ez körülbelül tizenegyszer gyorsabb mint a Bluetooth, miközben a technológia energiaéhsége ezrede a Blueooth Low Energy módjához képest. Érdemes lehet figyelemmel követni majd a fejlődését, könnyen elképzelhető, hogy az elkövetkezendő években átveheti még akár a Bluetooth helyét is. 

Nektek mennyi eszközötök használ Bluetooth kapcsolatot a háztartásban?